Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
kötött talajok vagy szerves talajok vannak, akkor ugyancsak törekedni kell az alapkőzet felső síkjának elérésére. A műtárgyak tervezett vonalán a fúrások elhelyezését és mélységét a műtárgyak feladatából eredő szerkezeti viszonyok szabják meg. Általános irányelvként elfogadható, hogy a műtárgy két végén egy-egy fúrást kell telepíteni, de 50 m-nél ne legyenek egymástól távolabb a fúrások. A fúrások mélységét a vízzáró rétegig, vagy az alapozási sík alatt a műtárgy szélesség másfélszeres értékéig kell előirányozni. Ha a talált talajrétegződés kedvezőtlen, akkor a feltárás mélységét növelni kell. A völgyzárógát és a műtárgyak terhelését átvevő rétegsor legfelső tagjánál a szivárgási és összenyomódási kérdések egyformán súlyponti kérdések, akár szemcsés, akár kötött anyagról van szó (az összenyomódás kötött talajoknál a pórusvíznyomás alakulásától, az pedig az áteresztőképességtől függ). A teherviselő rétegsor alsóbb tagjainál a teherviseléssel kapcsolatos összenyomódási kérdések fontossága a feszültségek eloszlása következtében csökken, ezzel szemben a vízáteresztő képesség fontossága a mélységtől függetlenül ugyanúgy fennáll. Ha a teherviselő rétegsor felső tagja szemcsés talaj, akkor különös gondot kell fordítani a kritikus hidraulikus gradiens meghatározására. Ez a kérdés még abban az esetben is jelentős, ha a vízvezető réteget a felszínen összefüggő kötött agyagtakaró fedi be, de a vízoszlop meghaladja a 8—10 m-t. Amennyiben a várható maximális vízoszlop és a kritikus réteg hidraulikus gradiense hidraulikus talaj törés veszélyét jelzi, akkor a völgyzárógát szárazoldali rézsűlábánál a talajvíz túlzott megemelkedése, a kritikus vízvezető réteg kötőanyagának kimosódási veszélye és a gát alatti túlzott vízveszteség ellen csak a vízvezető réteg lezárásával lehet védekezni. E vízzáró elemnek igen nagy a költségkihatása, ezért az ilyen irányú vizsgálat elsőrendű fontosságú. Az olyan elzárási szelvényben, ahol vízzáró elem beépítése látszik szükségesnek a gát alá, ott a hazai tapasztalatok alapján javasolható, hogy a vízvezető réteget lezáró vízzáró elem abba a vonalba épüljön, ahol teljes részletességgel megtörtént a gát alatti rétegsor alapkőzetig (vagy vízzáró rétegig) való feltárása. 2.54 Anyagnyerőhelyek vizsgálata Anyagnyerőhely alatt a völgyzárógát testébe építendő anyagok kitermelő helyeit értjük. Az anyagnyerő helyeket elsősorban az elzárási szelvény környezetének geológiai és morfológiai viszonyai szabják meg. Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a beépítés helyéhez közel legyen, a földszállító járművek részére megfelelő szállítási útvonalat lehessen kitűzni, ne befolyásolja károsan a szivárgási viszonyokat és ne rontsa el a megépült tározó komplexum együttes képét. Az anyagnyerőhelyek feltárását úgy célszerű elvégezni, hogy a feltárt anyag összes mennyisége legalább másfélszerese legyen a beépítendő anyagmennyiségnek. 40
