Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
2.13 Vízigény, vízhasználatok A tározók hidrológiai méretezésénél kétféle vízigényt kell figyelembe venni: a tervezés idején már meglevő, engedélyezett fogyasztók vízigényét és az újonnan jelentkező vízigényeket. A meglevő, engedélyezett vízkivételeket vízjogi engedélyokirat rögzíti a vízkivétel időtartamának kezdő- és befejező időpontjával, a vízhozam átlagos és maximális értékével, továbbá vízminőségi adatokkal. Azokat a meglevő vízkivételeket, amelyek a tervezett tározó felett vannak, célszerűen a vízkészletnél kell levonásba helyezni. A tározó alatti meglevő vízkivételeket a tározó alatti vízgyűjtőről összegyülekező vízből kell kielégíteni. Ehhez a tározóból kiegészítést kell számításba venni a szükségesnek megfelelő mértékben. A tározónál tervbevett új vízigények időben és felhasználási formánként változhatnak. A vízigények grafikusan ábrázolva általában a következők : Ivóvíz- és ipari víz célú tározásnál a vízigény közel egyenletes, így az összegező vonala (integrál görbéje) közel egyenletesen emelkedő egyenes, esetleg a nyári csúcsigény elején és végén lehetséges kisebb törés. Öntözővíz szolgáltatás esetén a vízigény időben lépcsőzetesen változó, így összegező vonala a nyári tenyészidő (április—szeptember) tartamának megfelelően alakul. Halastó vízellátásánál a vízigény összegező vonalán a tavaszi feltöltés ad meredek szakaszt, míg az év további részén a vízutánpótlás kisebb emelkedésű szakaszt eredményez. A vízigény kielégítésének valószínűsége tekintetében a következő számok az irányadók: Ivóvízellátásnál a magasfokú biztonság (95—98% valószínűség) szokásos, az ipari vízellátásnál ennél alacsonyabb (90—95% valószínűség) is elegendő. Mezőgazdasági vízhasznosítások esetén általában 80%-os valószínűséget irányoznak elő. A vízigény kielégítésének valószínűségét sok esetben csak a különböző valószínűségekre kimunkált gazdaságossági vizsgálattal lehet célszerűen eldönteni. A vízigények összegezőgörbéi az egyes tározók esetében többféle típusúak lehetnek: — állandó iránytangensű egyenes (pl. ivóvíz és ipari víz állandó napi vízigénnyel), — a vízigény éven belül változó, de az egymás után következő évek folyamán ugyanaz (pl. ivóvíz- és ipari vízigény éven belül változó vízfelhasználással, mezőgazdasági öntözővíz kiszolgálás, halastó feltöltések és vízutánpótlások), — a vízigény éven belül változó, de az egymás után következő évek folyamán is változó (pl. valamely másik vízfolyás vízkészletének kiegészítése bármilyen vízhasználati célra). A vízigényekre vonatkozóan ugyanolyan méretarányú összegezőgörbét kell szerkeszteni (a grafoanalitikus méretezést szem előtt tartva milliméter pauszpapírra), amilyen a vízkészlet összegezőgörbe. A vízigény összegezővonalból nem minden esetben szükséges a víz2 17
