Tározási kézikönyv. Földgátas sík- és dombvidéki tározók (OVH, Budapest)
II. Előmunkálatok és a tervezés - 2. Előmunkálatok
készlet összegezővonalával azonos hosszúságú szakaszt felszerkeszteni (8. ábra). Ha a vízigény összegezővonala közel egyenes, akkor általában elég ennek 5—6 évnyi hosszúságú szakaszát felrajzolni. Ha a vízigény összegezővonala közel egyenes, de a teljesítőképességi görbének a teljes kiegyenlítéshez közeli szakaszát is meg kell határozni, akkor a vízigény összegezővonalat teljes hosszban szükséges meghúzni. Amennyiben a vízigény egy éven belül változó, de az egymás után következő évek alatt teljesen azonos, akkor az előző két bekezdésben leírtak értelemszerűen ide is érvényesek. Ha a vízigény egy éven belül változik és az egymás után következő évek alatt is másképpen alakul (pl. ha egy másik vízrendszerbe vízkiegészítést adunk), akkor a vízigény összegező vonalát ugyanolyan naptári évekre kell bontani, mint a vízkészlet összegező vonalát. A vízigény összegező vonalát a vízkészlet összegező vonal teljes időszakának hosszára meg kell rajzolni. A 8. ábrát részletesebben még a 2.32 pont ismerteti. A meglevő, vízjogi engedély alapján üzemelő vízkivételek adatait a területileg illetékes vízügyi igazgatóság nyilvántartásából lehet beszerezni. A tározó feletti vízfolyás-szakaszon levő vízhasználatok a tározónál figyelembe vehető vízkészletet csökkentik, ezért a tározó hidrológiai méretezésénél a vízhasználatok szerint redukált vízkészletet lehet csak figyelembe venni. A vízkészlet redukálását, azaz csökkentését abban az időszakban és azzal a vízmennyiséggel kell számításba venni, amit a vízjogi engedély előír. Olyan vízszegény időszakban, amikor az engedélyezett víz- mennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a levonást természetesen csak a vízkészlet mértékéig lehet elvégezni. Ha egy engedélyezett vízfelhasználó már olyan messze működik a vízfolyáson felfelé irányban, a tervezett el- zárási szelvény felett, ahol a vízgyűjtő nagyságában számottevő a csökkenés és közben számottevő, koncentrált vízbefolyások vannak, ott a vízfelhasználó szelvényére érvényes redukált vízkészletet kell összehasonlítani az engedélyezett vízmennyiséggel. Amennyiben a tározó alatti vízfolyás-szakaszon vannak meglevő, engedélyezett vízhasználatok, akkor azok részére a szükséges vízmennyiséget részben a tározóból való vízlebocsátással kell előirányozni. Azoknál a vízhasználatoknál, melyek a tározótól lefelé távol esnek és a vízgyűjtő számottevően megnövekedett, ott a tervezett tározótól a vízfelhasználat szelvényéig terjedő vízfolyás-szakasz vízgyűjtőjét is számításba kell venni. Ilyen esetben a tározót csak akkora vízmennyiség pótlásszerű lebocsátására kell méretezni, ami már a tározótól lefelé terjedő vízgyűjtőről nem jön össze. 2.14 Vízkészlet A tározó elzárási szelvényéhez tartozó vízkészlet meghatározásához az alapadatokat közvetlen, vagy közvetett vízhozam-statisztikából lehet beszerezni, de csapad ék észlelési adatsorból is számítható a vízkészlet. Közvetlen vízhozam-statisztika alatt azt értjük, hogy a szóban forgó vízfolyáson, a tározó közelében van olyan mérési szelvény, melyre a rend18
