Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
2. Vízkészlet-gazdálkodás
2.13. Az emberi beavatkozás hatása a természetes vízháztartásra A vízgazdálkodást, de magát a hidrológiát sem tekintjük csupán a természetben, térben és időben lejátszódó folyamatnak, hanem úgy kell szemlélnünk, mint az ember, a társadalom és a természet között létrejövő kölcsönös kapcsolatok rendszerét. A vízgazdálkodás beavatkozik a természetbe, a természetes hidrológiai viszonyokba és a természeti környezetet jelentős mértékben megváltoztatja. Ez a tudatos beavatkozás kezdetben véletlen jellegű, térben és időben egymástól elszigetelt volt. Később az emberi tevékenység kiszélesedett, tervszerűbb és koncentráltabb lett. A népesség növekedése, újabb területek művelésbe vonása (erdőirtás, lecsapolás), az agrotechnikai módszerek fejlődése, a fokozódó vízigények, a vizek kártételei elleni küzdelem olyan változásokat idéz elő a víz természeti körforgását befolyásoló tényezők (hőmérséklet, széljárás, víznyelő képesség, relatív páratartalom, vízminőség stb.) között, amelyeknek hatása már a hasznosítható természetes vízkészletek mennyiségében is jelentkezik. Emellett az emberi tevékenységgel összefüggő környezeti hatások lényegesen megváltoztatják a vizek minőségi viszonyait, korunkban a gyors ütemű műszaki-tudományos haladás, az iparosodás, a kemizá- lás és a városiasodás kedvezőtlen velejárójaként meggyorsult a vizek elszennyeződési folyamata. Az emberi tevékenység hatásának vizsgálatát napjainkban különösen a vízigények állandó növekedése sürgeti, de a vízkárelhárítás szempontjából is alapvető jelentőségű a lefolyási viszonyok megváltozása a vízgyűjtő területen az emberi beavatkozás hatására. A kutatásoknak arra kell irá- nyulniok, hogy a hatások ismeretében megtervezendő mesterséges beavatkozásokkal hogyan oldható meg. a vízigények optimális kilégítése és a vízkárok elhárítása. Így tanulmányozni kell egyfelől a hasznosítható vízkészletet csökkentő, másfelől a készletet növelő emberi tevékenységet. Az emberi tevékenység a vízháztartási mérleg elemeiben a vízgyűjtő területen és a vízhálózatban idéz elő változásokat . A vízgyűjtő-területi beavatkozások következtében megváltozhat- a vízgyűjtő-terület kiterjedése (vízátvezetés stb.),- a domborzat (tereprendezés, vízmosáskötés, feltöltődés stb .), ,- a talajviszonyok (talajjavítás, mélyszántás, sáncolás, műtrágyázás, öntözés stb.),- a növénytakaró (erdőirtás, erdősítés, legelők, rétek, feltörése, újabb kultúrnövényfajták termelése stb.), 27
