Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)

2. Vízkészlet-gazdálkodás

2-1. táblázat folyt.

Vízellátás, csatornázás:- a felszín alatti víztartók vízadó képességének és dúsításuk lehetőségeinek vizsgálata,- a tározók és tározórendszerek teljesítőképességének vizsgálata,- a különböző időtartamú és hevességű záporcsapadékok valószínűségi vizsgálata,- a felszíni és felszín alatti vizek öntisztulási, folyamatai különböző szennyező hatások esetében.

Haj ózás:- a hajózási kisvízszint és a nagyvízszint megállapításához a hidrológiai alapok kidolgozása,- a kisvízi vízállások, a jégviszonyok és a gázlóviszonyok előrejelzése,- a folyócsatornázás hatása a hajóút hidrológiai adottságaira .

Vízerő-hasznosítás:- a potenciális és a műszakilag hasznosítható vízerő- készlet felmérésének hidrológiai előmunkálatai,- a folyók vízszállításának hosszú idejű előrejelzése,- a vízerőmű-rendszerek üzemirányításának hidrológiai feladatai.

2.12. A vízkészlet fogalmának hidrológiai értelmezése

A vízkészlet-gazdálkodás azokat a tudományos, műszaki, gazdasági, jogi és igazgatási tevékenységeket foglalja ösz- sze, amelyeknek célja:- a vízkészlet mennyiségi és minőségi feltárása, számba vétele;- a víz iránti társadalmi-gazdasági szükséglet megállapítása;- ezeknek (vízkészlet, vízigény) összemérése a vízgaz- .dálkodási mérlegben;- összehangolásuk.

Az összehangolás egyrészt a vízkészletek természetes - időbeli és területi - eloszlásának módosításával és minőségének óvásával, másrészt a vízigények alakulásának tervszerű szabályozásával történik.

Minthogy az igények és készletek mérlegében "készlet"- ként szereplő vízmennyiség egyúttal a természet vízháztartásának és a vízkörforgásnak is szerves része, értelmezésük és számbavételük kérdéseit célszerű először a hidrológia oldaláról megközelíteni.

22