Szolnoky Csaba - Mészáros Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1992)
2. Vízkészlet-gazdálkodás
szolgáló tágabb körű hidrológiai feltárások és kutatások alapjává váltak. A hidrológia elméleti alapjait, jelenségeit, törvény- szerűségeit, mérési és számítási módszereit a Hidrológia tantárgy anyaga ismerteti. Az egyes vízgazdálkodási ágazatok sajátos hidrológiai vonatkozásainak tárgyalása az ágazati szaktárgyakra (mezőgazdasági vízgazdálkodás, vízellátás, vízerő-hasznosítás stb.) tartozik. Az ágazati célú hidrológiai adatszolgáltatás és vizsgálatok köréről tájékoztató áttekintést ad a 2-1. táblázat. 2-1. táblázat A vízgazdálkodási ágazatok sajátos igényei a hidrológiai adatszolgáltatással és vizsgálatokkal kapcsolatban Ármentesítés, árvízvédelem, kisvízfolyások rendezése:- a különböző előfordulási valószínűségű nagyvízi vízállások és vízhozamok megállapítása,- nagyvízi vízállások és vízhozamok előrejelzése,- árvíztározók és tározórendszerek tervezése és üzemük irányítása. Folyószabályozás, folyócsatornázás:- a beavatkozások hatása a mederalakulásra és a horda- lékj árásra,- az árhullámok levonulása duzzasztott folyószakaszon,- a duzzasztás hatása a jégviszonyokra és a jégjárás előrejelzésére,- a duzzasztás hatása a parti sáv talajvizeire. Belvízrendezés:- a felszíni vízképződés mértéke és valószínűségi vizsgálata,- a levezetési idő és a kiépítés mértékének kapcsolata,- a belvíztározás hatása a mértékadó vízhozamokra és a vízminőség alakulására,- a felszíni vízképződés hosszú idejű előrejelzése. öntözés:- a lehetséges párolgás és a természetes (éghajlati) vízhiány vizsgálata,- a folyók kisvízi vízkészletének hosszú idejű előre- j elzése,- az öntözés hatása a talajvízre,- a meddő párolgás és párologtatás csökkentése vegyszerekkel. 21
