Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Szivárgás
Április 15-19. Április 15., hétfő 12:00 Befejeződött a NYUDUVIZIG-nél a Rába 06.03. szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszán a februári heves árhullám okozta károk helyreállítása; az ennek érdekében fenntartott I. fokú árvízvédelmi készültséget megszüntették. 14:00 A 05.01. Dráva-menti belvízvédelmi szakaszon április 5-től érvényben lévő II. fokú belvízvédelmi készültséget a DDVIZIG I. fokúra mérsékelte (amely május 21-ig még fennállt). A Dráva magas vízállása miatt a Lankai zsilipet nem lehetett kinyitni, a szivattyúzás viszont már nem volt folyamatos a védekezés utolsó napjaiban. A Töltésfeltáró szakcsoport jelentést tett az OMIT- nak a KÖTIVIZIG-nél, a Sajfoki régi szivattyútelepnél végzett vizsgálatainak megállapításairól. Április 16., kedd A Tiszafüredi nyílt csapadékcsatornán olajszennyezés történt. A KÖTTVIZIG III. fokú környezed kárelhárítási készültséget rendelt el. A Töltésfeltáró szakcsoport jelentést tett az OMIT-nak a KÖTTVIZIG-nél, a Cibakházi töltésbeszakadással kapcsolatban végzett vizsgálatainak megállapításairól. Átadták a Rábán az átépített Szentgotthárdi duzzasztót. Április 17., szerda 6:00 A KDTVIZIG a Gaja-patakon a II. fokú készültséget visszaléptette I. fokúvá. A KOTIVIZIG Kunhegyesen gazdafórumot rendezett, ahol a Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó területén földtulajdonnal rendelkezők, illetve gazdálkodást folytatók kaptak tájékoztatást a tározó működtetésével és esedeges igénybevételével kapcsolatban. (Hasonló gazdafórumra került sor április 18-án Abádszalókon is.) Április 19., csütörtök A Tisza árhulláma 731 cm-es vízállással tetőzött Tiszafürednél (III. fok: 730 cm). A Tisza töltésének bordás megtámasztása a régi Sajfoki belvíz szivattyútelep épülete mellett A kép előterében lévő félcső a homokzsákoknak a koronáról a töltéslábhoz történő lejuttatását könnyíti meg. Szivárgás, csurgás A szivárgás talajszemcsék közötti lassú, legtöbbször lamináris vízmozgás. A csurgás az árvízvédelmi töltés rézsűjén vagy talpának közelében jelentkező, koncentrált vízkifolyás, heves szivárgás. A mentett oldal töltésközeli fedőrétegének megemelése és áttörése alakjában jelentkező talpjárati csurgás összetéveszthető a buzgárral. A megáradt folyó és a talpcsurgás vizének hőmérséklet-azonossága valószínűsíthet csurgást, eltérése pedig buzgárt. A Tisza árhullámképe Tiszafürednél 03.01. 03.16. 03.31. 04.15. 04.30. 05.15. Árvízi jelenség a Sajfoki régi műtárgynál A KÖTIVIZIG területén, a 10.03. árvízvédelmi szakaszon, a Hanyi-Tiszasülyi árvíztározónál, a rekonstrukciós tervek alapján a régi Sajfoki zsilip nyomócsövét el kellett volna távolítani, a nyílt munkagödröt vízzáró talajból tömörítve visszatölteni. A kivitelező — a beruházó javaslatára - ugyanakkor a nyomócsövet nem távolította el, csak kibetonozta, így potenciális veszélyforrás maradt a gátban, ami rögtön az első árvíznél jelentkezett is. A terepszint megsüllyedt, a töltést bordásán meg kellett támasztani, az átnedvesedett felület növekedése, a bordák közötti sötétbarna színű elnedvesedés miatt. Az OMIT Töltésfeltáró szakcsoportja javasolta a mentett oldalon a csurgás, szivárgás, fakadó víz megjelenésének fokozott figyelését. Árvízi jelenség Az árvízi jelenség a folyók áradási következményeinek megjelenési formája. Árvízi jelenség lehet az emelkedő vízállás, a megnőtt vízsebesség, az elöntött hullámtér, a gáttest szivárgása, csurgása, fakadó vizek, buzgárok képződése, gátszakadás, lakott területek elöntése stb. Bordás megtámasztás Árvízvédelmi töltések mentett oldali (általában homokzsákos) megtámasztásának vagy terhelésének a szivárgó vizek eltávozását is lehetővé tevő módja. Homokos kaviccsal kitöltött árkocskák vezetik tovább a töltésből a bordákat alkotó zsáksorok között hagyott sávokban megjelenő, szivárgó vizet. Fakadó víz Magasabb felszínű víztérből az alacsonyabb terepre szivárgó, járatokon át, anyagkimosás nélkül feltörő víz, vagy a nyomás tovaterjedése által fölemelt talajvíz. A külső víz és a fakadó víz hőmérsékletének azonossága átszivárgásra, míg a különbsége talajvíz- szint-emelkedésre utal. Árhullámok gyakori kísérő jelensége, de a magas vezetésű öntözőcsatornák és a duzzasztott folyószakaszok környezetében is gyakran előfordul.
