Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Nekrológok - Keller Péter: Négy évtized a Tisza szolgálatában
Április 6-7. Április 6., szombat A magas balatoni vízszintre való tekintettel a KDTVIZIG elvégezte a Balaton déli partján található, veszélyeztetett települések — Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balaton- máriafurdő, Balatonkeresztúr, Balatonberény — bejárását A partmenti telkek északi oldalán egybefüggő belvizes területeket tapasztaltak, de azonnali beavatkozást igénylő helyeket nem találtak. Az ÉMV1ZIG a Tisza 08.03. és 08.04., valamint a Bodrog 08.11. és 08.14. árvízvédelmi szakaszaira II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. Az EMVIZIG-nél az átemelt belvízmennyiség (1819000 m3) a 2013. évi belvizes időszak legnagyobb napi értéke volt. A KÖVIZIG-nél a belvízzel elöntött területek nagysága elérte a 2013. évi belvizes időszak legnagyobb értékét: 23675 ha-t (ebből 6675 ha vetés, 6620 ha szántó). Április 7., vasárnap Elhunyt Keller Péter, az ATIVIZIG nyugállományú mérnöke. A Balaton átlagos vízállása 110 cm, a tó vízszintje elérte a felső szabályozási szintet. 20:00 A Kraszna árhulláma 570 cm-es vízállással tetőzött Ágerdőmajornál (III. fok: 580 cm). 03.10. 03.20. 03.30. 04.09. 04.19. 04.29 A Kraszna árhullámképe Ágerdőmajornál Péch József: Gátvédelem „Már 1884 óta gyűjtögetem e dóéiból arcadatokat, mégpedig mivel adat-gyűjteményemet lehető teljessé kívántam tenni, és nem elégedtem meg azyal, a mit arc ik55-iki árvize óta magam személyesen tapasztaltam a gátvédelem körül, azgal a kérésselfordultam egyenesen a tiszai folyam-mérnöki hivatalokhoz valamint a tiszavölgyi központi bizottság útján a társulati mérnöhököhöz is, hogy mindazokat az eljárásokat és védelmi módokat, a melyek a felügyelet- ökre bízott gátaknál czélszerűeknek bizonyultak, velem közölni szíveskedjenek.” Péch József (1829-1902) Gátvédelem című könyve 1892-ben jelent meg. Péch komoly gyűjtést végzett mérnöktársai körében, hogy minél alaposabb és gyakorlatiasabb szakmunkát tehessen le az asztalra. Önvallomásnak is beillenek a kötet előszavának sorai: „...amidőn [a kezdő mérnök] legelőször vesz aZ árvíz elleni küzdelemben, teljes tájékozatlanságában s nagy szorultságában azt sem tudja, kit kérdezzen meg, [...] kinek a tanácsát kövesse, hogy a reá bízott védelmet célszerűen vezethesse. ” Négy évtized a Tisza szolgálatában KELLER PÉTER (1952. augusztus 25. - 2013. április 7.) Tiszai ember volt, Szegeden született és hunyt el. Baján szerzett mérnöki diplomát 1974-ben. Első és egyetlen munkahelye az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság volt. 1978-tóf 2012-ben történt nyugdíjazásáig az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztály dolgozója volt, végigjárta a ranglétrát — előadótól az osztályvezető-helyettesig. Aktívan részt vett az Igazgatóság árvízvédekezéseiben. Nyugdíjasként alig néhány hónap adatott meg neki, de ez alatt is, egészen haláláig, naponta segítette hasznos szakmai tanácsaival a tiszai árvízvédekezési feladatok megoldását. érriflOtifflSOOld^N OOOOOOOOOOV-T--TA Balaton vízszintje a siófoki vízmércén A Nagykunsági-főcsatorna 25. sz. műtárgya (a túrkevei zsilip) Árvízi átvezetés a Nagykunságifőcsatorna Keleti- és Nyugati ágán Hortobágy-Berettyó jobb part 16+200 tkm szelvényében található a Nagykunsági-főcsatorna 25. sz. műtárgya (a túrkevei zsilip). Nyílásmérete: 2x2,80x2,60 m. Maximális vízátvezető kapacitása 7 m3/s, 2013-ban csúcsban óm^/s-ot vezettek át. Elzárási mód: kézi mozgatású, két fogas létrás, görgős síktábla az al- és felvízi oldalon (ideiglenesen pedig acél betétgerenda). Az árvízi átvezetés teljes hossza 54,828 km. Az átvezetés csak akkor jön létre, ha a Hármas-Körös vízszintje a Nagykunsági-főcsatorna 39. sz. műtárgyánál (öcsödi zsilip) alacsonyabb, mint a vízszint a Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág 25. sz. műtárgynál (túrkevei zsilip).
