Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Mértékadó árvízszint (MÁSZ)
2013. június 9-én 21 órakor a Duna árhulláma tetőzött Budapestnél. A lánchídi vízmércén mért vízállás 891 cm, amely 31 cm-rel haladta meg a 2006-ban észlelt addigi legnagyobb vízszintet Árvíztáblák — a kollektív történeti tudat hordozói Az egykori árvízkatasztrófák túlélői természetesnek tartották, hogy — a maguk és utódaik számára — megjelöljék, meddig is ért a nagy víz. A vízmagasságot általában saját házukon — vagy ha az teljesen elúszott — valamilyen tartós középítményen, hídpilléren, a templom falán örökítették meg. Idővel díszesen faragott kőtáblákat helyeztek el ezeken a helyeken. Legtöbbször egy kéz mutatóujját ábrázolták az emlékműveken, mintegy mementóként, a rémisztő magasságra figyelmeztetve. Áder János bírálata Népszabadság, 2013. június 14. Bírálta tegnap az Európai Unió katasztrófavédelmi intézményeinek hatékonyságát a magyar köz- társasági elnök. Ader János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több jelentős árvizet is megért a régió. Hozzátette: látni kell, hogy az EU- nak nincs azonnal bevezethető eszköze a katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte az unió szolidaritási alapja elégtelen, kevés a pénz, lassú az eljárás. Néhány budapesti árvíztábla Budának, Óbudának és Pestnek gyakorta kijutott az árvizekből, ezért találkozhatunk oly sűrűn árvíztáblával a régi házak falán. Akad közöttük latin, német, szerb, sőt, héber feliratú tábla is. Többségük a 19. század közepe előtti időkből származik, amikor a vegyes nemzeti összetételű lakosság még őrizte anyanyelvét, s a számára legtermészetesebb stílusban szövegezte tábláit. I. kerület, Döbrentei u.15. — az 1775. évi árvíz táblája. II. kerület, Bem rakpart 54. számú házzal egyvonalban, a dunai rakpart támfalában — az 1941. évi árvíz. II. kerület, Bécsi út 32., Újlaki templom — az 1875. évi felhőszakadás okozta árvíz táblája. III. kerület, Lajos u. 36. — az 1838. évi árvíz táblája. III. kerület, Csillaghegy, Attila u. 7. — az 1945. évi árvíz táblája. IV. kerület, Deák F. u. 49. — az 1876. évi árvíz táblája. V. kerület, Szerb u. 4. — az 1838. évi árvíz táblája, cirill felirattal V. kerület, Vigadó tér, MAHART hajóállomás — az 1876., 1940., 1941., 1965. évi árvizek táblája VI. kerület, Nagymező u., Terézvárosi templom - az 1838. évi árvíz táblája. VIII. kerület, Bródy S. u. 1., a Nemzeti Múzeum kerítésén — az 1838. évi árvíz táblája. IX. kerület, Viola u. 33. — az 1838. évi árvíz táblája. XI. kerület, Műegyetemi rakpart — az 1876. évi árvíz táblája. XII. kerület, Ártér u., vasúti átjáró — az 1954. és 1956. évi árvizek Rokody József gyűjtése szerint 490 db árvíztábla található országosan, ebből 49 db Budapesten. III. Szentendrei út 69/71. 1876. évi árvíz emléktáblája III. Királyok útja 291. 1965. évi árvíz emléktáblája Az 1945. évi árvíznek emléket állító egységes csillaghegyi tábla Mértékadó árvízszint (MÁSZ) Az a vízállás, amely — vagy a nála alacsonyabbak ellen — védekezni kívánunk. Ennek alapján választják meg, jelölik ki az árvízvédelmi művek magassági méreteit. Régebben mindig a korábban előfordult legmagasabb — illetve azt további biztonsági szinttel megemelt — vízállást fogadták el mértékadónak. 1973 óta hazánkban egységesen az évi legnagyobb jégmentes árvízszint meghatározott előfordulási valószínűségű (átlagos visszatérési időben is kifejezhető) értéke a mértékadó. Árvízvédelmi vonalainkat azóta úgy fejlesztették, hogy — a fő védvonalak az átlagosan 100 évenként, — a városok és ipartelepek védvonalai legalább az átlagosan 120-150 évenként, — egyes, különösen magas fokú árvízvédelmi biztonságot igénylő területek (Budapest, Győr, Szeged, stb.) védvonalai átlagosan kb. 1000 évenként, — a kevésbé értékes területek védvonalai az átlagosan 60-80 évenként egyszer előforduló árvizek ellen nyújtsanak védelmet.. Az érvényes mértékadó árvízszinteket, a vonatkozó utasítások mellékleteként, táblázatokba foglalják. A mértékadó árvizszjnt (MASZ) meghatározásának gyökereiről és feladatairól lásd a 285. oldalt.
