Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Alvógát
Június 15. Június 15., szombat 8:00 A vízállás Baján 944 cm. (A tetőzés 989 cm volt.) 8:00 A vízállás Mohácson 947 cm. (A tetőzés 964 cm volt.) 8:00 Ülést tartott az OMIT. Az elmúlt 24 órában készültségváltozás nem történt; a nap folyamán 707,7 km hosszú töltésen volt árvízvédelmi készültség Magyarországon. Az OMIT — tekintettel az apadó vízállásra — visszarendelte a Töltésfeltáró szakcsoport. Védekezési tevékenység már csak a Baja-déli országhatár közötti szakaszon folyt, aminek keretében a már korábban kiépített létesítményeknél figyelő szolgálatot láttak el. Megkezdődött az ideiglenes védelmi létesítmények bontása Tahitótfalu, Kisoroszi, Százhalombatta, Dunaföldvár településeken. A kedvező hidrometeorológiai helyzet alapján a központi homokzsáktöltő telepek fokozatos megszüntetéséről döntött az OMIT a Budapest alatti Duna-szakaszon is. Ideiglenes gát védi a Duna-parti első házsort Bátán A Töltésfeltáró szakcsoport tevékenysége A szakcsoport dr. Nagy Lászlónak, a BME Geotechnika Tanszék vezetőjének irányításával június 5-15. között vett részt az árvízvédekezésben a Duna, Mosoni-Duna, Rába és Marcal árvízvédelmi szakaszain, és az ott kialakuló árvízi jelenségeket vizsgálta. A vizsgálati helyszínek.: Győr, Győrújfalu, Koroncó, Mecsér, Vének, Ásványráró, Abda, Szőny, Komárom, Süttő, Pilismarót, Tát, Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Szentendrei-sziget, Budapest, Érsekcsanád, Báta, Kulcs, Dunaszekcső. A végzett munka: szaktanácsadás operatív árvízvédekezésnél, okszerű vizsgálatok, közveden védekezés-irányítás, védvonal bejárás, feltárások irányítása, tönkrement töltésszakaszok vizsgálatának megkezdése, buzgárok ellenőrzése, mintavétel, geotechnikai vizsgálatok megkezdése, a kulcsi és dunaszekcsői lösz magaspartokon mozgásmérések szervezése és mérési pontok kijelölése. NEVEZETES ÁRVIZEINK 2002. augusztus 6-án az Alpok térségét egy ciklon érte el és indította el az első árhullámot a Dunán, amely — bár Ausztriában kritikus helyzetet teremtett — a hazai folyószakaszon csak közepesnek mondható árhullámot okozott. A felső vízgyűjtőn augusztus 11-13. között lehullott csapadék hatására újabb, hevesebb áradás indult meg, mely Passautól a bécsi medencéig számos településen okozott katasztrófa- helyzetet, a korábbi legmagasabb vízállásokat 57—105 cm-rel meghaladó tetőzések következtében. A Budapestig terjedő Duna-szakaszon az LNV-t meghaladó, az alatt, a déli országhatárig attól némileg elmaradó tetőzések alakultak ki. A kormány augusztus 15-én kihirdette a veszélyhelyzetet és a Dunán Rajkától Budapestig, valamint a mellékfolyók torkolati szakaszaira rendkívüli készültséget rendelt el. A védekezés méreteire jellemző, hogy a legintenzívebb munkák idején több mint 26 000 személy dolgozott, közel 1200 technikai eszközzel. A fővároson kívül 47 településen több mint 240 ezer ember volt az árvíz által közvetlenül veszélyeztetve, közel 4440 ingatlan került elöntésre. A Dunán levonuló árhullám nem kapott az Alpok térségéből csapadék utánpótlást, így augusztus 21-én a kormány megszüntette a rendkívüli készültséget. Augusztus 22-én az árhullám csúcsa elérte a déli országhatárt, a teljes magyarországi Duna-szakaszon megkezdődött az apadás. Az árvízi helyzetre tekintettel a budapesti augusztus 20-i tűzijátékot a Kormány augusztus 31- ére halasztotta. Alvógát Elkészülte óta — valamilyen okból, például rendeltetésének megváltozása miatt — hosszú idő óta víz- terhelést nem kapott (árvízvédelmi vagy egyéb) földtöltés. Rendszerint alvógáttá válnak a védővonal módosítása miatt a védelemből kikapcsolt töltésszakaszok, de alvógát például a Szegedet a város feletti Tisza-szakasz gátszakadásos vízbetöréseitől védő körtöltés is, mert azon — 1880. évi elkészülte óta — 2001-ig nem volt vízterhelés.
