Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Bölcske
Bölcske A Duna jobb partján felevő község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit, létfeltételeit a mai napig nagyban meghatározza a község keleti határát átszelő Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá az alföldi jellegű tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt. A területet a folyó számtalan holtággal szelte át és az elhagyott medrek kusza hálózata arra utal, hogy itt régebben is igazi vízi világ volt. A 10 ha- on elterülő, tátorjánossal (Crambe tataria) borított területet természetvédelmi oltalom alá helyezték. A régészeti feltárások és a vízalatti régészet eredményei utalnak arra, hogy a település és környéke a rómaiak által is lakott volt. A falu neve (.Bulchke) 1291-ben fordul először elő III. András egyik oklevelében. Az oklevelek tanúsága szerint a mai Bölcske területén számos elpusztult középkori faluhely található. A török kor végeztével a falu lakott volt, lakói zömmel a halászatból élhettek, ezen belül is jelentős volt a vizafogás, mert egy 1690. évi felmérés szerint a Duna mente településein csak Tolnán és Bölcskén volt vizahalászat. Ami a térség vízi történetét illeti, Dunaföldvár alatt Bölcskétől Dunakömlődig kiszélesedett a Duna jobb parti völgye és ezt a területet a szabályozás előtti időkben nagy, összefüggő nádas borította, melyet az árvizek tápláltak vízzel. Ezeknek a nádas területeknek a lecsapolására alakult 1907- ben a Bölcske-Dunakömlődi Lecsapoló Társulat, amely 1908-10 között kiásatta a kömlődi lecsapoló csatornát és a mellékárkát képező Gyűrűs-árkot is. Az árvizek elleni védelem kiépítésére ármentesítő társulat is alakult 1896-ban, de csak rendszertelen nyárigát-szerű töltéseket építettek. A község lélekszáma a 2013. évi népszámlálás szerint 2787 fő. A község a KDTVIZIG működési területéhez tartozik. Bölcske római katolikus templomát az egykori madocsai apátság köveiből építették 1796-ban. A klasszicista stílusban épült református templom 1844-től fogadja híveit. A község műemlékeihez tartozik még a szecessziós Hanzely-kastély. 70. BÖLCSKE — önkormányzati védekezés A KDTVIZIG június 6-án Bölcske önkormányzata részére műszaki összekötőt rendelt ki az önkormányzat által végzett védekezési munkákhoz. A horgásztanya bevédése 50 m hosszon kb. 500 db homokzsák felhasználásával készült el. A műszaki összekötő az előrejelzett tetőző vízszinteket bemérte, megjelölte a kritikus pontokat. Szarvascsorda a viz alatti gemenci hullámtéren Csaknem a sarukig ért a dunai ár szintje az Erzsébet hídnál NEVEZETES ÁRVIZEINK A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, 2000 március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg. A Bodrogon, a Szamoson, a Krasznán, a Sajón, a Tárnán, a Zagyván (ahol a szükségtározókat is meg kellett nyitni), a Fehér-Körösön (itt román oldali szakadás miatt nem került sor a Kisdelta szükségtározó megnyitására), a Fekete-Körösön, a Kettős- és a Hármas- Körösön, a Sebes-Körösön és a Maroson alakult ki jelentős, a legnagyobb vízszintet (LNV) meghaladó, illetve megközelítő árhullám. A kialakult árvízi helyzetre tekintettel a kormány április 8-án kihirdette a veszélyhelyzetet és elrendelte a rendkívüli védelmi fokozatot 1342 km hosszú védvonalon. Április 18-án a rendkívüli védelmi fokozatot kiterjesztették a Tisza Csongrád-déli országhatár közötti szakaszára, valamint a Hármas-Körös torkolati szakaszára is, így ez a hossz 1614 km-re nőtt. Az árvízszint a Tiszán Tiszabercel (+4 cm) és Mindszent (+18 cm) között meghaladta az eddig mért legmagasabb vízszintet. A legnagyobb mértékben ez Tiszaugnál (+88 cm) és Szolnoknál (+67 cm) következett be. Ez azt jelentette, hogy 350 km hosszúságban a Tiszán — nem beszélve a mellékfolyókról, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt szintén rekordot döntő vízszintek alakultak ki (Lónyay-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas- Körös) — soha nem észlelt magasságú víz ellen kellett védekezni. De nem csak a magasság, hanem a tartósság is rendkívüli volt. Tokajnál még csak 4 napig, míg Szolnoknál már 18 napig volt magasabb a víz a korábbi rekordoknál. 310 km-en kellett ideiglenes töltésmagasítást építeni. A közveden veszélyt sikerült elhárítani. A védműveket megviselte és helyenként megrongálta az árvíz. A rendkívüli védekezés teljes költsége 13,2 milliárd Ft volt.
