Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Százhalombatta
Százhalombatta A Duna nyugati, lösszel borított partján, a Mezőföld „csücskében”, a Benta-patak torkolatában fekvő településen már évezredekkel korábban, a bronzkor idején megtelepedtek az emberek. A környéken több száz korai halomsírt tártak fel (ez benne van a település nevében is). A rómaiak idején, Matrica néven katonai tábor volt a város egykori területén. A legenda szerint a közeli Tárnok-patak völgyében zajlott le egy sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A honfoglalást követően a mai város területén - eltérő időpontokban - három település is kialakult. Az egyiknek, Batának az első írásos nyoma (Bothey formában) 1318-ból származik, míg Százhalom először Zayholm néven 1282-85 körül bukkant elő egy oklevélen. Bata a középkor végére kettévált, ám a török hódoltság idején mindkét falu elnéptelenedett. Újbóli betelepítése során a szerbek és németek a falu többségét alkották. A lakosok a mezőgazdaságilag igen jó minőségű talajon a hagyományos gabonatermesztés mellett szőlőműveléssel is foglalkoztak. Az újabb korban a Benta-patak és a Duna öntéstalaján bolgárkertészek működtek. A település, amelyet a 20. század elején alig másfél ezren laktak, jelenlegi nevét 1903-tól viseli. Döntő változást jelentett az itteniek életében az 1960-as évek elején megindult két nagy ipari beruházás. A Szovjetunióból és az Adria-kőolajvezetéken érkező nyersanyagra épült a kőolaj finomító és a hőerőmű, amelynek révén a település az ország egyik meghatározó ipari központjává vált. A MÓL Nyrt. Dunai Finomítója a benzin mellett kenő- és fűtőolajokat állít elő, a dunai hűtővizet használó Dunamenti Erőmű Zrt. pedig gázturbinás rendszere révén alkalmas a kapcsolt villamos- és hőenergia termelésére. A térséget (leginkább a mély fekvésű óvárosi részt) gyakran veszélyeztette a Duna jeges árvize, de nem volt ritka a folyó zöldárja sem, és a kisebb patakok áradásával is számolni kellett. A város nevezetességeihez tartozik a Matrica Múzeum Régészeti Parkja, amely egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel valóban egyedülálló látnivaló. A vá ros római katolikus temploma Makovecz Imre alkotása, míg a közelében levő református templomot Finta József tervezte. A város lakásainak vízellátását egy Ercsi községtől délre kiépített vízbázisról biztosítják, a szennyvizek elvezetése és megfelelő tisztítását az utóbbi években úgy valósították meg, hogy a visz- szamaradó iszap mezőgazdasági felhasználását is lehetővé tegyék. A több mint 18 ezer lakost számláló város és térsége a KDTVIZIG működési területéhez tartozik. Százhalombatta, Dunai Olajfinomító 54. Százhalombatta - önkormányzati védekezés A város az állami művel nem védett Óvárosi szakasz bevédését végezte a Kossuth, Rév, Kárász és Kela utcákban, mintegy 1800 m hosszban. A Dunával párhuzamos szakaszon a korábbi védekezések tapasztalatai alapján megmaradó földművet alakítottak ki, melyet a védekezés során a várható vízállásnak megfelelően magasítottak. A Halász u. 13. sz. ingadannál árvízi jelenséget, jelentős vízbetörést észleltek. A víz megjelenési helyén homokzsákokból ellennyomó medencét alakítottak ki. A kiömlött víz a dunai védvonal állékonyságát nem veszélyeztette. A védekezési munkák június 4-13. között az önkormányzat szervezésében folytak, egy kirendelt vízügyi műszaki irányítása mellett. /'elhasznált főbb anyagok: homokzsák: 150000 db, homok: 3000 m-L Kulcs A Duna jobb partján fekvő település területén a régészek bronzkori sáncot és urnatemetőt találtak, a honfoglalás utáni korban a hely első írásos említése 1352-ből származik Kulchegha% formában. A középkorban e területen nem volt ismert település, de önálló birtok volt, s Szigetfő, Almás, és Szentiván birtokkal együtt kezelték. A török uralom alatt aló. sz. közepén viszont lakott településnek számított, ám a felszabadító háborúkat követően a híradások, mint elhagyatott, elpusztult falut említik. Ez az állapot majd másfél századig állhatott fenn, mert még a reformkorban is a Kulcs környéki partoknál házak nem, legfeljebb valami halásztanya, és hajómalom lehetett. 1828-ban Rácalmás kulcsi településrészévei együtt 1 645 adózót számlált. Külön kulcsi adatot ritkán találni, ezért érdekes 1856-ból az, hogy az immár 3050 rácalmási lakosból Kulcson 11 fő élt. Nagyon lassan népesült be a „kulcsi puszta”, igaz hét évtized elteltével a statisztika már 449 főt írt össze. Az első iskola 1902-ben épült Kulcson. Az itteni adófizetők kérésére a képviselő testület 1928-ban Kulcs fürdőtelep névváltoztatást kezdeményezte, hiszen folyamatosan jöttek le Budapestről a középpolgárság képviselői, üdülők épültek, sportegyesület, baráti kör alakult. A második világháborút megsínylette a falu, hiszen 1944—45 fordulóján kétszer is gazdát cserélt. A fellendülés a sztálinvárosi építkezéssel kezdődött, majd az 1960-as évek jelentettek új szakaszt Kulcs fejlődésében, amikor megkezdték a hétvégi kertek kialakítását. Egy 1994-es helyi népszavazás eredményeképpen Rácalmás településrészeiből Kulcs önálló községgé alakult. Napjainkban a lakosság lélekszá- ma több mint 1300. A település és térsége a KÖDUVIZIG működési területéhez tartozik. Nevezetessége a községnek, hogy 2001-ben itt épült az első magyar közüzemű szélkerék, a kulcsi szélerőmű. 55/1. Kulcs — önkormányzati védekezés A területileg illetékes vízügyi igazgatóság a hajóállomásnál a kikötői épület ideiglenes védőművének építéséhez műszaki tanácsadást, műszaki irányítót biztosított, elvégezte a tetőző vízszintek bemérését.
