Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Rácalmás
Zápor hatásával érintett terület A HÉV födémszerkezetének leterhelése autóbuszokkal a Batthyány tér és az Üstökös utca között Árvízvédekezés a Buda-Közép árvízvédelmi szakaszon A Buda-Közép szakaszon a korábbi LNV-knél nem volt szükség védekezésre a parapetfalak mentén, amelyek alatt és között most csurgás, átszivárgás alakult ki. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Lánchíd és a Margithíd között az utcák szintjét meghaladta a kialakult dunai vízfelszín, így a talajvíz nyomása az aszfaltburkolat károsodásával fenyegetett. Felvetődött az is, hogy a HÉV Batthyányi tér és Üstökös utca közötti, alagutas szakasza a megemelkedő talajvíz miatt megmozdulhat. Az előbbi félelmek miatt a városi közlekedési vállalat az alagútba kővel megrakott vasúti kocsikat állított be, a felszínen pedig a szolgálatból elvonható autóbuszokat és trolikat állított le, hogy azok megfelelőképp leterheljék a kritikusnak vélt szakaszt. Az aszfaltburkolatot ez a megoldás nem védte meg, a leállított járművek között felpúposodott a szerkezet, az alagút- ban ugyanakkor nem keletkeztek károk. A vélt veszélyforrások helyett a természet más módon csapott le: június 8-án, a tetőzést megelőző nap délutánján, immár a jégmentes LNV feletti vízállás mellett intenzív csapadék hullott a városra, amely különösen sújtotta a Rózsadomb környezetét. A víz innen a csatornarendszeren szinte késleltetés nélkül jutott a vízivárosi területre, ahonnan továbbjutása a Dunába a magas vízállás miatt csak átemeléssel volt lehetséges. A zápor hatására így ideiglenes elöntések alakultak ki, amelyek felszámolása néhány óra alatt megtörtént. Rácalmás A település felszínét a Velencei-hegység felől az Alföld irányába leszaladó állandó vizű patakok és időszakos vízfolyások erodálták. A mai Rácalmás területe már az őskorban is lakott hely volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a neolitikum és a bronzkor embere is megtelepedett a Duna fölé magasodó löszparton. De megfordultak itt kelták, avarok, longobárdok és hunok is. A községre utaló első, 1025-ből származó királyi adománylevél Syigetfő-ként említi, az Almás Budapest, Víziváros kiemelt védekezési helyszínek / //. iám ... Vedekezes csorgasd t átszivárgás miatt / ' \ A\ név csak egy 1329-ben kiadott oklevélben szerepel először. A 16-17. században egyre több, a törökök elől menekülő szerb (rác) család telepedett le a környéken, innen ered a Rácalmás név is. A hódoltság megszűnése után, 1696-ban egyesítik a környék kis településeit Rácalmás néven. A békésnek mondott 18. században a település virágzásnak indult, a mezőgazdaság — ezen belül is különösen a szőlőtermesztés — és a hozzá kapcsolódó helyi kereskedelem gyarapították az itteniek vagyonát. A dunai vízimalmok őrölték a környék gabonáját, s a halászoknak is megélhetést biztosított a folyam. Az 1860-as összeíráskor már 3317, túlnyomó többségében magyar lakost vettek nyilvántartásba. Az itteni elszélesedett, igen gázlós Duna-sza- kaszt az 1880-as években szabályozták A két világháború közt egyre több budapesti polgár fedezte fel a kiváló természeti adottságokkal rendelkező települést, sorra épültek a nyaralók Rácalmáson és altkor még a községhez tartozó Kulcson, amelynek hajóállomása is volt. A II. világháborút követően, 1950-től nagyot változott a település élete. Ekkor kezdték építeni Dunapentelén Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost. Eleinte ideiglenesen itt szállásolták el az építőmunkások egy részét, majd a már megépült ipari centrum vonzása „szívta el” a munkaerőt. Ez a folyamat az 1980-as évek végén, a '90-es évek elején fordult meg: egyre többen költöztek ki a városból a községbe, nem utolsó sorban a jó levegő, és a békés környezet miatt. Rácalmás életében meghatározó volt a 2006-os év, ekkor tették le a régió egyik legnagyobb munkáltatójának, a Hankook-nak az alapkövét. A „gumigyár” 2007-ben kezdte meg a termelést. A település történeti értékét jelentő egykori Jankovich-kúriát — az épület klasszikus értékeit megőrizve — az önkormányzat korszerű konferencia- és idegenforgalmi központtá alakította jelentős kormányzati és EU-s pályázati pénzek segítségével. A Jankovich kúriához tartozó volt gazdasági épületek felújításával egy ökoturisztikai bázis jött létre, mely a kistérségben egyedülálló értéket képvisel. A közel 4500 főt számláló város és térsége a KDTVIZIG működési területéhez tartozik.
