Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Szakkifejezések - Ellennyomó medence
A „hadtáp” Győrújfaluban A győrújfalui védekezés kronológiája (3) 06.07. Újrakezdték a támasztásként szolgáló kavics háttöltés építését a 19+100 tkm-től lefelé. A vöröskavicsot csak hosszan tolatva, hátrabillentéssel lehetett beépíteni. A bányából érkező teherautók összetorlódtak. Kevés volt a terepes jármű, a többi nehezen haladt a friss, tömörítetlen töltésen. 06.07. A háttöltés és a depóniába tolt humusz között kis buzgárok jelentek meg. Ellennyomó medencék kiépítésével, az átszivárgó és csurgalékvizek visszatartásával orvosolták a problémát. 06.07. Védelmi anyag bejuttatása a munkaterületre (légi, szárazföldi, vízi úton, illetve kézi munkaerővel csatárláncban). Az anyagbeszállítás nagyon nehéz volt, a szűk keresztmetszet miatt. A töltéskoronán csak gyalogosan lehetett járni, az épülőfélben lévő mentett oldali nyomópadkát, mint utat csupán egyirányú és egysávos közlekedésre lehetett egyidejűleg igénybe venni. Emiatt a védelmi anyag (töltött homokzsák, 1 m+es műanyag IBC tartályok, öntözőcső, fólia, terül stb.) csak lassan, akadozva és sok időveszteséggel jutott be a beépítés helyszínére. 06.07. Vízelvezetést biztosító járőrszolgálat megszervezése, a feladat meghatározása: a nyúlgát alatt átszivárgó vizek levezetése a töltéskoronáról, vápák kialakítása kapával, valamint folyamatos karbantartása. 06.07. Az I. szakaszon helikopteres szállítással folytatódott a támasztóbordák építése (a 18+450- 18+600 tkm között). 06.07. 19:00 Győrújfalu kitelepítésének elrendelése. GYŐRÚJFALUI TÖREDÉKEK (2) Reptér A győrújfalui védekezés harmadik napján - amikor már két éjszakát nem aludtunk — sikerült szereznünk egy 6 személyes katonai sátrat, matracokat és hálózsákot. Mivel úgy szólt a védelmi törzs vezetőjének utasítása, hogy nem hagyhatjuk el a védelmi helyszínt, így nem volt más megoldás, mint hogy a töltés lábánál felverjük a sátrat. Hajnali két órakor már rutinszerűen folyt a védekezés. Az éjszakai műszak beálltával úgy döntöttünk, pár órára ledőlünk, persze azonnal keltsenek fel, ha valami gond van. Fáradtan bár, de körültekintően választottuk ki a sátor hely'ét. Legalábbis akkor még azt hittük! A nagy éjszakai teherautó forgalom miatt az út felőli oldalra beállítottuk védelemnek a gépkocsinkat, a friss termetes magasságú búzát lehajlítva szétterítettük a sátrat. Nagy nehezen felállítottuk a középső rudazatot. Ám addigra már elfogyott a türelem, így az oldalsó merevítő és rögzítő köteleket csak lazán, pár helyen rögzítettük. Aztán gyorsan bebújtunk a sátorba és alvás, édes alvás. Kétórai alvás után, hajnali négyekor hatalmas zajra, motorzúgásra riadtunk. A sátor oldala ritmikusan elkezdett emelkedni, majd visszazuhanni. Almosán kimásztunk, kitántorogtunk a sátorból és megdöbbenve láttuk, hogy mögöttünk 20 méterre beindult a katasztrófavédelem kis helikoptere és elkezdte szállítani a konténer-zsákokat. Éjjel mindezt nem vettük észre, így vége volt a pihenésnek. Még szerencse, hogy kimásztunk a sátorból, hiszen pár perc múlva megérkezett a 4 MÍG katonai helikopter is, na, ezek már nemcsak emelgették a sátor oldalát, hanem leszállásuk pillanatában az egészet, úgy ahogy volt - összedöntötték. Az utolsó ott töltött napunkra megérkezett egy lakókocsi is, visszavezénydésünk előtt abban már tudtunk pár órát pihenni. Jó tanács a védekezőknek, ha fáradt vagyy akkor is nézz körül mielőtt felvered a sátradat, mert nem csak az úton jöhet olyan eszköz, mely eltapos, hanem az égből is érkezhet. Csonki István Árvédelmi nyilvántartási tervek 1900-ból Ahogy az árvizek elleni védekezés műszaki feltételeit illetően az évtizedek során egyre több tapasztalat halmozódott fel az állami és társulati vízügyi szolgálat szakembereinek körében — úgy a védekezés szervezeti és jogi feltételrendszerének is illeszkednie kellett a társadalom igényeihez. A tervszerűség és rendezettség módszertani alapjait jelentették azok a miniszteri intézkedések, amelyek megszabták, milyen nyilvántartásokat kell vezetniük a védekezések első vonalában küzdő (és küszködő) társulatoknak. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter 1900. január 12-én kiadott rendelkezése az árvédelmi készültség nyilvántartása érdekében a következők elkészítését és hivatalos helyekre való megküldését írta elő: • egy l:75000-es katonai térképen a társulati védvonalak, belvízcsatornák, kereszt- és körtöltések, a hullámtéri nyárigátak, vasút- és telefonvonalak, szivattyútelepek, zsilipek, átereszek, vízmércék, gátőrjárások, gátőrházak, a korábban előfordult töltésszakadások stb. feltüntetését; • a társulatnál szokásos gátvédelmi eljárások leírását úgy, hogy azok a gátőrök kiképzésénél is felhasználhatók legyenek; • a kitört árvizek lokalizálására és levezetésére szolgáló tanulmányokat és adatokat; • a társulati alapszabályok mellett az árvédelmi és zsilipkezelési szabályiatokat; • a töltésszakadások esetén felmerülő intézkedésekre vonatkozó útmutatást. A miniszter azt is előírta, hogy mindezen szabályzat és eljárási mód kinyomtatása előtt ezek kéz- irati példányait be kell küldeni a Kvassay Jenő által vezetett Országos Vízépítési Igazgatósághoz (OVI), hogy az ottani szakemberek azokat véleményezhessék, s csak a vélemények által helyesbített anyagokat lehet kinyomtatni és szétküldeni. A szétküldési lista szerint két-két példányt kapott a minisztérium és az OVI, további példányok jártak hivatalból a vízépítési kerületi felügyelőnek, a miniszteri biztosnak, a társulati főmérnöknek és a szakaszmérnököknek, valamint mindazoknak az állami mérnököknek, akiknek kiküldését a társulat kéri a minisztertől. (A 6 hivatali példány elkészítésének költségeit, ha a társulat azt kérte, akkor az OVI megtérítette a társulatnak.) Ezzel azonban még nem ért véget a szakmai adminisztráció, mert a fenti anyagokat évenként időszerűsíteni kellett és ugyancsak az OVI-val jóváhagyatni. Öt évenként pedig a teljes dokumentációt újra átvizsgálni rendelte a miniszter. 190
