Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Visegrád
A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelíthetők meg a faluból. Tavasszal és ősszel a természeti szépségekben gazdag erdők jelentik a térség vonzerejét. Pilismarót jelentős értékei még a források (pl. a Hoffmann-forrás, Kádár-kút, Aranka-, avagy a Pásztorkút-forrás a Mikósdeák völgyben) és sziklái (pl. a Hamvas-kő). 25. Pilismarót — önkormányzati védekezés A Dunapart utcán található ideiglenes védmű megerősítése 1 110 m hosszban történt koronaszint emeléssel és háttöltés építéssel. A korábbi létesítmény 1,0 m korona- szélességű volt, 1:1 rézsűhajlással rendelkezett. A szelvénybővítés eredményeképpen a töltés felső szakasza 2,5-3,0 m koronaszélességgel 1:2 rézsűhajlással épült. A védekezés során magassági hiány nem volt. A védmű erősítésére homokot kellett használni, mivel az időszűke és a helyszíni adottságok miatt nem sikerült más földanyagot biztosítani. A Nagyrét utcában a meglevő 2002-ben készült ideiglenes védvonal koronaszint magasítása történt 270 m hosszban, nyúlgáttal. A Nagyrét utca folytatásában 1 m magasságban út koronaszint emelés történt 350 m hosszban, majd ennek vízoldalról fóliával történő bevédése történt egysoros nyúlgátas rögzítéssel teljes hosszban. Az Akácfa utca és a Mályva utca kereszteződésétől homokból nyúlgát készült 340 m hosszban, vízoldalról fóliázással, a koronaszinten homokzsákos magasítással. A magasparton pontszerűen hasonló bevédések történtek, mintegy 460 m hosszban. A 3 km-es hosszból 2 530 m-en történt védekezés. / 'elhasznált főbb anyagok: homokzsák: 330000 db, homok: 10500 m3 Id. Markó Károly: Visegrád (1826) VlSEGRÁD A Dunakanyar hegyek által határolt szorosában, a folyó jobb partján fekvő Visegrád az ország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa, amely hazánk történelmében egykor meghatározó szerepet játszott. A régészeti lelőhelyekben gazdag térségben megtalálhatók a neolitikum, a réz- és bronzkor emberének eszközei, de számtalan emléket őriznek a rómaiak korából is. A Sibrik-dombon lévő katonai tábor mellett hat őrtorony romjait, valamint római temető sírjait is feltárták. Szent István király a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben Wsagrad néven említi először írott forrás). Szent László itt tartotta fogságban Salamont, s ezen túlmenően megannyi történeti esemény teszi sokszínűvé a helyszínt. Itt zajlott 1335-ben három király részvételével a visegrádi konferencia, amely az érintettek megegyezésével Csehország, Lengyelország és Magyarország európai helyzetét erősítette meg. A visegrádi vár első fénykorát Zsigmond király alatt élte, aki az Anjoukon vár különálló épületeit egységes palotává építette át. Második fénykora Mátyás király uralkodásának idejére esett, aki építkezéseivel reneszánsz fényt adott a királyi várnak. Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét. A kifosztott, elhanyagolt, s a sok ostrom után igencsak rozoga várnak és palotának a kegyelemdöfést 1. Lipót parancsa adta meg. 1702-ben kevés kivétellel lerombolták az épületeket, köveiket széthurcolták, a palota felszíni nyomai eltűntek egészen az 1934. évi sikeres ásatásokig. A Duna parti lakható részre a 18. század első évtizedeiben német telepesek érkeztek. A nagyközség, majd később újra város fellendülése már a 1920. század fordulójára és az azt követő évtizedekre esett, amikor egyrészt a Dunakanyar természeti szépségeit értékelők népszerű nyaraló- és kirándulóhelye lett, másrészt a Mátyás-féle palota és a királyi vár építészeti rekonstrukciója kezdetét vette. A 19. század végén a Pallas Lexikon így írt róla: „Igen csinos, rendezett község, melynek tiszta házai s befásított utcái közül kiválik néhány igen díszes nyaraló (Pálfjy grófé, Görgey Artúré stk). Van benne koronauradalmi erdőmesteri hivatal, több jó vendéglő, kálvária stb. Környékén nagy kőbányák vannak.” A dunai árvizek sokszor okoztak gondot nem csupán akkor (mint pl. 1838-ban, vagy 1876-ban, amely árvizekre emléktáblák is utalnak a város régi épületein), amikor még nem épültek ki az árvédelmi létesítmények, hanem azt követően is. A Budapest-esztergomi közút egyes szakaszait ugyanis az árvízszint alatt építették ki. Számos Duna menti község — köztük Visegrád — alacsonyabb része és nyaralótelepe fekszik az árvízszint alatt. Az említett műút Visegrád—Dömös közötti szakaszát, valamint a Duna part hullámtéri területén épített hétvégi házakat és lakóépületeket már a budapesti 780 cm-es vízállásnál elöntheti az ár, ahogy az 1965-ös árvíz idején is történt. A csaknem 2000 fős város és térsége a KDWIZIG működési területéhez tartozik. A fürdőkultúra elterjesztésében jelentős szerepet a játszik a közeli Lepencefürdő és a Gizella- telepi Vízgyógyfürdő. 27. Visegrád — önkormányzati védekezés A Kikötőtől a Rév utcáig tartó vonal teljes hossza 1211 m. A Rév utcától a Visegrádi földgátig a vonal teljes hossza 430 m. A jellemző szelvény két sor zsák teljes magasságig, majd mellette további sorok a belső két sor támasztására. A nagyobb terhelésű szakaszok mentén bordás megtámasztást is alkalmaztak. A visegrádi földgát 2006-os árvizet követően épült 800 m hosszon 4 m koronaszélességgel, 1:2,5 rézsűvel. A védekezés során, két helyen kellett összesen 80 m hosz- szon ideiglenes magasítást végezni. A 2006-os árvízvédekezés során az Apátkúti-patak 11. sz. főút fölötti torkolati szakaszán depónia épült. Mivel ez az árhullám a depónia szintjét meghaladta, ezért mindkét parton szükségessé vált az ideiglenes magasítása összesen 260 hosszon. A 2006-os árvízvédekezés során a Platánsornál, a 11. sz. főút mentett oldali részén depónia épült. Mivel ez az árhullám a depónia szintjét meghaladta, ezért mindkét parton szükségessé vált az ideiglenes magasítása összesen 160 m hosszon. A 11-es utat keresztező mély fekvésű csapadék-levezető árkok mentén a Dunára merőlegesen visszatöltésezések kerültek megépítésre, ehhez kapcsolódva a víznyomás csökkentése érdekében többlépcsős ellennyomó medencék kialakítása történt kaszkád-rendszerben. A védekezéshez biztosított állami segítség június 412. között: 2 fő vízügyi dolgozó volt. Felhasznált főbb anyagok: homokgsák: 370000 db, homok: 5700 m3.
