Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Visegrád
Kvassay Jenő: Gondolatok a jeges árvizek elleni védekezésről (részlet, 1907.) ,Az árvizeket nem mindenkor a medrükben rendkívüli tömegüknél fogva megduzgadt, feláradt vizek okoznák; árvizek alacsony vízállásoknál is keletkezhetnek, ha a folyó medrében jégtorlódások állanak elő, melyek annak lefolyásé szelvényét szűkítik vagy teljesen meg is szüntethetik, úgy, hogy a felülről jövő víz csak a jég hátán találhat lefolyást. A jégtorlódások első sorban csekély medrü, zátonyokkal, szigetekkel bővelkedő folyókon és patakokon állanak elő. A Duna völgyében jégtorlódásos folyók a Kába és Vág, de első sorban magának a Dunának Pozsonytól a Dráváig terjedő szakasza; melyen a jégzajlás rendszerint előbb indul meg felül, mint alul; úgy, hogy a felső részen már erősen Zfokk a jég, mikor az alsón még terhes szekerekkel közlekednek a vastag jégpáncélon. A Duna úgyszólván lépésről lépésre kénytelen a jégpáncélt maga előtt felszaggatni, hogy a szabad lefolyást előállítsa. E veszélyes állapot ama meteorológiai tüneményen alapszik, hogy a telet rendszerint a nyugati légáramlatok, azú. n. „Föhn” töri meg az Alpok vidékén, és onnét terjednek a meleg szelek fokozatosan keletfelé... ...Az összes eddigelé ismert, különböző államokban, nevezetesen Franczja- és Németországban végzett sikeres jégrobbantási kísérletekből ugyanis az tűnik ki, hogy eredmény e munkálattól csak ott és annyiban várható, amennyiben a felrobbantott és szabaddá tett jégtáblákat a víz elúsztathatja, vagyis a robbantás helye alatt sík víztükör van, mert ellenkező esetben a felrobbantott, illetőleg helyükből kimozdítottjégtáblák ismét összefagynak. Hazánkban nagyobbszabású jégrobbantási kísérlet 1902. év deczember havában Btya fölött a koppányi átvágás torkában lett sikeresen végrehajtva, az e célból a fóldmívelésügyi miniszternek 1900. évi 52.753. sz- alatti rendeletével szervezett jégrobbantó bizottság vezetése mellett; ehelyütt is azonban a torlódás alatt hosg; szpbb szakaszán a Dunának sík víztükör volt. ” A jégrobbantások magas költségei és a jégeltávolításra rendelkezésre álló idő rövidsége gyorsabb és olcsóbb módra, a jégtörő hajók alkalmazására vezettek, melyek a hozzájuk fűzött várakozásoknak teljesen meg is feleltek ott mindenütt, hol kellő mélységű vízfolyásokban kellett e munkálatokat végezni. NEVEZETES ÁRVIZEINK 1984/85 telén szélsőségesen hideg időjárás volt a Tisza vízgyűjtő területén, a Felső-Tiszán és mellékfolyóin 30-40 cm vastag jégpáncél alakult ki. A vízgyűjtő fagyott felszínén a hóban tárolt vízkészlet több mint 50%-kal haladta meg a sokévi ádagot. 1985 január végén egy meleg légköri betöréssel párosulva jelentős esők hullottak a Felső-Tisza vízgyűjtőjére, amelyek néhány óra leforgása alatt rendkívül heves árhullámot váltottak ki. A gyors áradás következtében a jégtakaró felszakadása a folyón felülről lefelé haladva következett be, egészen Dombrádig. A hidrológiai feljegyzések szerint példádan méretű jeges árviz alakult ki a Tiszán. A folyó felső szakaszán teljes szélességben megindult zajlás rendkívül intenzív volt, több különböző nagyságú és élettartamú jégtorlasz alakult ki. A folyó vízutánpódásának lecsökke- nésével a levonuló, meg-megcsúszó jégből január 28-ára két, 14, illetve 9 km hosszú jégtorlasz alakult ki Dombrád és Tuzsér térségében. A jégtorlaszok vastagsága ádagosan 1—3 m, helyenként 4—6 m volt; a torlaszokban lévő jég mennyiségét 3-4 millió m3-re becsülték. Februárban ismét erős lehűlés következett be és a Felső-Tisza valamint mellékfolyói - ugyancsak eddig példádan módon — másodszor is beálltak, a jég vastagsága helyenként ismét elérte a 40 cm-t. A folyamatos jégtörés, jégrobbantás ellenére a torlaszok tekintetében nem sok változott, így kedveződen árvízi hidrológiai helyzet alakult ki. Ugyanis egy hóolvadással párosuló, viszonylag nem nagy (20-40 mm-es területi ádagú) eső a Záhony alatti Tisza-szaka- szon veszélyes helyzetet idézhetett volna elő. Március elején azonban az időjárás igen kedvezően alakult, csapadékmentes felmelegedés kezdődött, lassú hóolvadásos árhullám alakult ki, amely a jégtorlaszokat is meggyengítette és így a jégtörés, jégrobbantások hatására a jég megállását követő 47. napon, március 15-én a torlaszok megindultak. Március 18-ára a Felső-Tisza és mellékfolyói jégmentessé váltak. Jégtörő hajók, helikopteres megfigyelés 1985-ben a Felső Tiszán Ásványráró — Kofranek-emlékmű Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején végrehajtott nagyszabású közép- és kisvíz- szabályozási munkálatok, valamint az azóta is tartó folyamszabályozási tevékenység emberáldozatokat is követelt. 1933. január 13-án Kofranek Vendel 58 éves mérnök szolgálatteljesítés közben elhunyt. A halálának helyén felállított — a folyószabályozás áldozatainak szentelt — emlékmű négy márványtáblája ma már 33 nevet tartalmaz. Az első nyilvántartott áldozat 1886-ban, az utolsó 2004-ben vesztette életét. 172
