Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Pilismarót
Dunabogdány A régészeti adatok arra utalnak, hogy a mai Dunabogdány területét kedvező természeti adottságai miatt már az őskorban is lakták. Szűkebb környékén római táborhely nyomait is feltárták. Bogdány, illetve a későbbi Dunabogdány első írásos említése 1287-ből származik (Bogdan). Feltehetően a pilisi erdőség királyi erdőőrei laktak falai között. írásos nyoma van annak is, hogy török hódoltság idején Bogdány és a többi környéken lévő település „két úrnak”, a töröknek és a komáromi váruradalomnak is adózott. A török kor, a felszabadító háborúk, a császári katonák általi sanyargatás, a Rákóczi-szabadság- harc, és az 1708—1710 között pusztító pestis járvány nem kedveztek a falu fejlődésének, de Bogdány lakosai mindezeket, valamint a 19. századi tűzvészeket is túlélték. A demográfiai helyzeten sokat lendítettek a 18. sz. folyamán lezajlott német betelepítések. Bogdány nagy szőlő- és gyümölcstermelő falu volt, egészen a környéket megtizedelő 19. század végi filoxéra járványig. Nevezetes szőlőfajtájuk volt a Bogdányi dinka. 1845 körül megnyitották a Csódi-he- gyen lévő első kőbányát, ami nagyon sokáig meghatározta a falu mindennapjait Sok ma is látható kőkapu és kőpad dicséri a bogdányi kőfaragók keze munkáját. Az itt kitermelt építési követ a folyammérnöki hivatalok a Duna-szabályozás munkáinál is használták partbiztosításra, párhuzamművek készítésére. A rendszerváltás előtt a területileg illetékes KDWTZ- IG üzemeltette az egykori kincstári kőbányát. Akárcsak a többi Duna menti település, Bogdány is ki volt téve a folyó gyakori árvizeinek. A Szt. Rókus nevét viselő legrégebbi kápolnát az 1788-as jégzúdulás elleni okaimul emelte a falu. Az 1838-as jeges árvíz 123 házat döntött romba. A pusztítás emlékét árvíztáblák őrzik. A térség utóbbi évszázad alatti árvízi helyzetére jellemző, hogy 1926-ban 34 napig, 1954-ben 14 napig, 1965-ben pedig 58 napig okozott a Duna hullámtéri elöntést, folyamatosan igénybe véve a védvonalakat és a Szentendre—Visegrád közötti utat védő nyúlgátat. A települést keresztirányban a Csádri- és a Kalicsa-patak szeli át. A Csódi-hegy szomszédságában a horgásztóvá duzzasztott Kalicsa-patak környéke kellemes kirándulóhely. Dunabogdány barokk és klasszicista kápolnái művészettörténeti értéket is hordoznak. Dunabogdányi részlet 28. Dunabogdány — önkormányzati védekezés Homokzsákból és agyagból nyúlgát épült a 11. sz. főút és a kerékpár út mentén mintegy 5,5 km hosszon. Az átszivárgó vizek, illetve a csapadékvizek visszaszivattyúzása folyamatosan történt. Felhasznált főbb anyagok, homokzsák: 310000 db, homok: 4800 m3. Az önkormányzati védekezési munkák június 4-13. között folytak, 2-11 vízügyi műszaki munkatárs segítségnyújtásával. Pilismarót A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is bizonyít. A község helyén állt az egykori római település Ad Herculem. Régészeti ásatások tárták fel a 4. századi burgus és tábor maradványait. Nevét - „Marouth” alakban - először II. Béla király oklevele említi 1138-ban. Többszöri tulajdonosváltást követően 1493-ban II. Ulászló a maróti birtokot a pálosok rendjének adományozta, akik urai maradtak egészen a rend feloszlatásáig, 1786-ig. A török uralom másfél évszázada alatt a település többször elpusztult, ám a Rákóczi-szabadságharc után a pálosok a Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba. Az évszázadokon át elterjedt szőlőművelés helyét a 19. századi filoxé- ravész után a különböző gyümölcsfélék és szelíd- gesztenyék termesztése foglalta el. A térség árvízi biztonságának megteremtése érdekében az 1910-es években itt működött a Pilismaród Ármentesítő Társulat, amely az itteni földek védelmére közel 3 km-es gátat épített, egyben strandot és üdülőtelepet is kialakított. Vízgazdálkodási tekintetben a település az EDUVIZIG működési területén fekszik. A felszín lefolyásra kerülő vizeit a Bitóc-patak, a Somos-árok (Malomvölgyi-patak), valamint a Pilismaróti-patak juttatja a Dunába. A Somos-árok vizét a Kádár- kútnál, valamint az arborétumnál létesített víztározó medencével duzzasztották. A nagy árvizek alkalmával márciusban és júniusban a parti ártér jelentős része víz alá kerül. Műemlékei közül a Szent Lőrinc plébániatemplomon kívül említésre méltó a főút mellett található romantikus stílusú épület, a Heckenast-kúria. Egykori tulajdonosa Heckenast Gusztáv, a híres pesti nyomdász volt, akinek a műhelyében nyomtatták ki az 1848-as forradalmi ifjúság követeléseit tartalmazó 12 pontot. A hagyomány szerint a kúria udvarán fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. Pilismarót nyaraló jellegű Duna-parti község, jelentőségét fokozza, hogy a fürdésre kevésbé alkalmas túloldali Zebegény strandja itt, a Duna jobb partján alakult ki. Pilismarótot — strandja után — a Duna „ezüstpartjá”-nak nevezték. Állandó lakóinak száma 2000 körül van, de nyaranta írók, más művészek, rendszeres nyaralók töltik itt az idejüket. 170
