Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Települések - Győrújfalu
Győr, Dunakapu tér Győr belterületén a Dunakapu téren az árvizet megelőző időben a győri vár ásatási munkái folytak. Közvetlenül a folyóparton lévő téglafalazat mellett mintegy öt méter mély munkagödröt nyitottak, 140 méter hosszban. Június 4-én a téglafalazat melletti részt közel 15 méteres szélességben feltöltötték, azonban június 5- én a feltöltés lábától 13 méterre buzgár alakult ki. Az előrejelzés alapján ekkor még további egy méteres vízszint emelkedésre lehetett számítani, így a helyi védelemvezetés újabb két méteres feltöltés mellett döntött. A lépcsős kialakítású feltöltés ezzel már csaknem az ásatások felét elfoglalta. A védekezés különlegessége volt, hogy egy 0,8 méter átmérőjű téglaboltozatos szennyvíz csatorna vezetett a folyó felé, amiben mintegy 5-8 1/s vízhozammal áramlott a víz a mentett oldal felé. Nem lehetett tudni, hogy a téglafalazat és a csatorna kapcsolata milyen, ugyanakkor félni lehetett attól, hogy esetleg hidraulikus talajtörés alakul ki a csatornán keresztül a falazat alatt, ezért két mixerkocsi mennyiségű, gyorsan kötő, duzzadó betonnal a csatornát kibetonozták, majd a környezetét homokzsákokkal megtámasztották. Harminchat órával később a csurgás teljesen megszűnt. A Dunakapu téri védekezésnek további műszaki érdekessége volt, hogy a régészek által rendelkezésre bocsátott térkép szerint az ásatási területen 10 darab kút volt. Ezek a kutak a kavicsra települtek, onnan kaptak Kvassay Jenő: Árvédelem (részlet, 1907.) „...amily helyes, ha az elemekkel való hangot a töltések átszakadásánálfel nem adjuk, éppen annyira óvakodnunk kell oly védelem felvételétől, melynek sikeres megvívására semmi kilátás nincsen és a melyet egyik vagy másik oldalról inkább csak a látszat kedvéért erőltetnek. ” tiszta vizet. Amikor a várat lebontották, a kutakat törmelékkel feltöltötték. Nem lehetett tudni, hogy a vár alatti kavics rétegben milyen víznyomás alakul ki, illetve nem tör-e fel valamilyen gyengített helyen (például a kutak betöltésén) a víz. A vészőr a nap 24 órájában óránként körbejárta a tíz kutat és a még kinyitva lévő ásatási területen, az összes mélyedést figyelte, nem alakul-e ki valahol veszélyes árvízi jelenség, és feljegyezte a vízszint változásait. Vízfeltörés végül is nem következett be. Győr, Dunakapu tér. Az ásatási területen kialakult, bevédett buzgár A Megyeri híd az áradó Duna felett Az MO-s ászaid Duna-hídja. A híd 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna- ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első ferdekábeles hídja. 17. Esztergom — önkormányzati védekezés A 111-es számú, Esztergom-Dorog közötti közúton épített ideiglenes védmű Az ideiglenes védvonal az út nyugati oldalán, az út szélén épült meg. Az ideiglenes védmű 570 m hosszan épült ki homokból, 2 m koronaszélességgel, és 1:1 arányú rézsűhajlással, 1190 m3 homok felhasználásával. A kiépítéssel együtt a vízoldali rézsű fóliával borított rézsű- védelme is elkészült. A 11-es számú, Esztergom-Visegrád közötti közúton épített ideiglenes védmű A védművet az előző árvizek tapasztalatai alapján az Esztergom-Búbánatvölgyben lévő belterületi ingatlanok védelme érdekében kellett megépíteni, 482 m hosszan, 1660 m3 homok felhasználásával. A védmű Ny-i oldala a magasabban fekvő útszakaszba csadakozott, a K-i oldala az ingatíanok határvonala után az úton és a csatla- kozó Szamárhegyi úton keresztül D-i irányba haladva kb. 30 m kiépítésével becsatíakozott a magaspartba. Az árvízvédekezés során a fél méterenként épített bordás megtámasztás közötti felpuhulás indokolttá tette, hogy a közöket homokkal feltöltsék, rá geotextiliát, majd homokot terítsenek, mely biztosította a gát állékonyságát. Mindszenthy téri önkormányzati védmű A védmű megépítésére az Esztergomi Duna jp-i védvonal 0+000 tkm szelvénye alatti szakaszon, a prímás palota melletti, Erzsébet parkba levezető úton került sor. A kb. 30 m hosszúságú védmű építésére 30 m3 homok felhasználásával azért volt szükség, hogy a vízivárosi városrész védelme biztosított legyen. Molnár-sori önkormányzati védmű A védmű 149 m hosszan, 380 m3 homok felhasználásával az esztergomi várhegy és Bazilika EK-i oldalán lévő lakóházak védelmére épült. Az ideiglenes gát a Horváth Géza sor és Molnár sor önkormányzati, közterületi útjára épült. A földmű az út E-i, illetve a Ny-i vízfelőli oldalán épült fóliás rézsűvédelemmel. A védekezés során bordás megtámasztás is készült. A védmű állékonyságának hiányosságai, és a rajta átszivárgó víz miatt eg}' szakaszon homokzsákból második védelmi művet is építeni kellett. Felhasznált főbb anyagok: homokzsák: 85 000 db, homok: 4300 m3. Esztergom ideiglenes védműveit az önkormányzat szervezésében június 3-9. között építették meg, két kirendelt vízügyi műszaki irányításával. Június 10-11-én figyelőszolgálatot tartottak, június 12-18. között a bontási munkákra került sor.
