Szlávik Lajos: Szembenézünk az árvizekkel - a 2013. évi árvizek és belvizek krónikája (2013)
Táblázatok - Budapest árvízvédelmi szakaszai
Június 4. Június 4., kedd 8.00 Vízállás Nagyhajósnál: 659 cm (III. fok: 610 cm). 8:00 Ülést tartott az OMIT. Az ÉDUVIZIG és a KDWIZIG felterjesztése alapján az OMIT veszélyhelyzet kihirdetésére tett javaslatot a főváros feletti és a budapesti Duna-sza- kaszok által érintett területekre. 10:00 A Dunán levonuló heves árhullámnál a Duna vízszintje az I. fokú készültségi szintet Mohácsnál június 5-én érte el, azonban már ezt megelőzően szükség volt a bédai szivattyútelepen a szivattyúzás indítására, mert a főcsatornán érkező vizek gravitációsan már nem tudtak a Dunába befolyni, a Duna magas vízállása miatt. A DDVIZIG a 05.02. Kölked-bédai belvízvédelmi szakaszra I. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A bédai szivaty- tyútelep egy műszakban üzemelt. Megkezdte működését és megtartotta első ülését a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB). Állásfoglalásában egyértelműsítette, hogy a védekezés szakmai irányítását a vízügyi szolgálat végzi. Döntés született arról, hogy a védekezés műszaki irányítását az önkormányzatoktól a vízügy szervekhez telepítik át. A KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelő Központ (NVK) teljes működési készenlétbe lépett. Az ÉDUVIZIG és a KDWIZIG felterjesztése alapján az OMIT a KKB útján veszélyhelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Kormánynak a budapesti és a Budapest feletti Duna szakasz által érintett területekre. Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatta a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelő Központot (NVK). 12:00 A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében a 177/2013. (VI.4.) Korm. rendeletben veszélyhelyzetet rendelt el a budapesti és az azoktól északra eső Duna-sza- kaszokra az árvízi veszély miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésének oka, hogy az előrejelzések szerint a Dunán az eddig észlelt legnagyobb vízállást meghaladó árvíz várható. 13:00 Ülést tartott az OM3T. A védelmi igazgatási rendszer működéséről A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét. A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a Kormány az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatainak országos irányítását az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) útján látja el. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVI- II. törvény (Kát.) rendelkezik a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottságról (KKB), mely szerint a Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet működtet. A vízkárelhárítás országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2012. (II. 10.) BM utasítás szerint a belügyminiszter, vagy a KKB az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatainak országos irányítását az OVF és az annak bázisán létrehozott OMIT, valamint a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok és Budapest Főváros védelmi szervei útján látja el. Katasztrófaveszély és veszélyhelyzet kihirdetése esetén a védekezés országos irányítását a KKB az OMIT útján látja el. A védelmi igazgatási rendszer felső szintű irányítását a KKB a munkacsoportjain keresztül végezte. A KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja (NVK) közleményeket adott ki a védekezési feladatok koordinálására, amelyet az érintett szervek az OMIT, az illetékes katasztrófavédelmi szervek és a megyei-, illetve járási és helyi védelmi bizottságok is megkaptak. Veszélyhelyzet elrendelése A Kormány az Alaptörvény 53. sikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében 2013. június 4-én 12 órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelettel. A veszélyhelyzet kihirdetésének oka, hogy az előrejelzések szerint a Dunán az addig észlelt legnagyobb vízállást meghaladó árvíz volt várható. A 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet területi hatálya a budapesti és az azoktól északra eső Duna szakaszokra (Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye teljes területére, Pest megyében a Szobi járás, a Váci járás, a Dunakeszi járás, a Szentendrei járás területére, míg Budapesten az I., II., III., IV, V, IX., XI., XIII., XXI. és XXII. kerületek területére) terjedt ki. A 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet lehetővé, tette a veszélyhelyzettel érintett területeken a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Kát.) foglaltak szerinti rendkívüli intézkedések alkalmazását. (Ilyen rendkívüli intézkedés például a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmának korlátozása vagy ideiglenes megtiltása; kitelepítés, kiürítés elrendelése; ideiglenes polgári védelmi szolgálat, jármű, műszaki eszköz, földmunkagép igénybe vételének elrendelése; ingatlan igénybe vétele stb.) Az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerint a Kormány veszélyhelyzet során hozott rendelete 15 napig marad hatályban kivéve, ha a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbítja.
