Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Naplás-tó A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A tó népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Nyaranta kedvelt kiránduló- és horgászhely, de fürödni tilos benne. 1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék elejét a patak áradásainak. Területe eredetileg a Szilas-patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult a patak menti láprétek fennmaradásához, amelyeket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett. Területe 1,5 km2, vízmélysége 2-6 m. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe, gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Szilas-patak kifolyása a Naplás-tó duzzasztóátjárói nézve Szilas-patak A Szilas-patak a Gödöllői-dombságban két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak. Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az MO A Szilas-patak hömpölygő áradata a Naplás-tó feletti szakaszon gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innét egy zsilip indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt ömlik bele a Mogyoródi-patak. Onnan mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. A Szilas-patak árvize A Szilas-patak vízgyűjtőjét egy kiterjedt zivatarrendszerből összeállt, jelentős csapadékot okozó zivatarcella okozta, szokatlan módon a délelőtti órákban, amely heves felhőszakadással jelentős lefolyást eredményezett. A zivatar a június 14-én 10:00-kor készített radarképen már a patak vízgyűjtőjére hullatta csapadékát, és intenzitása 10:30-ig a 40 mm/h-t meghaladó volt. Ezt követően kissé gyengült a csapadéktevékenység, de ll:00-kor ismét meghaladta a 40 mm/h-t. 11:30-ig ez az intenzitás figyelhető meg újra, majd a zivatartömb 12:00-ig csökkenő intenzitást mutatott, végül megmaradó tömbje északkeleti irányban elmozdulva elhagyta a patak vízgyűjtő területét. A csapadéktevékenység 12:15-re a vízgyűjtőterületen megszűnt. A csapadékmaximum függvény szerint 33 éves visszatérési időhöz tartozó nagycsapadék hullott. A két óra leforgása alatt lehullott nagycsapadék miatt a patak felső vízgyűjtőjén jelentős felszíni lefolyás alakult ki, amely miatt a patak kilépett medréből. A víz a völgy mélyvonulatán folyt le a Naplás-tóig. A tó, mely árvizcsúcs- csökkentő szereppel is bír, a hirtelen érkező árhullámot felfogta, és az árapasztó körbukón 15-20 cm nagyságrendű túlduzzasztás mellett vezette le. A patak lakott területeket nem fenyegetett, mivel a tározó — szerepét betöltve — kiegyensúlyozott nagyvízzé transzformálta a hullámot, mely a partéi alatt mintegy 50 cm-rel vonult le a tározó alatti mederszakaszon. A tározót sem érte olyan hidrológiai terhelés, amely beavatkozást tett volna szükségessé.
