Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. szeptember
Szeptember 23-28. Szeptember 23., csütörtök A KÖDUKÖVIZIG aláírta a Séd-Sárvt\i malomcsatorna hosszú távú fejlesztési programjának támogatási szerződését. Szeptember 24., péntek 14:00 A DDKÖVIZIG a Dráva 05.02. Drávaszabolcsi árvízvédelmi szakaszán a folyó 430 cm-es apadó vízállásánál az I. fokú ár- vízvédelmi készültséget megszüntette. Szeptember 25., szombat 175 éve, 1835-ben ezen a napon találkozott első ízben két rendszeres járatban közlekedő gőzhajó a Dunán, Vác mellett: a Pozsonyból érkező Pannónia és a Pestről felfelé haladó Zrínyi. Szeptember 26., vasárnap 14:00 A NYUDUKÖVIZIG a Rába áradó vízállására tekintettel a 06.02. Körmendi árvízvédelmi szakaszra elrendelte az I. fokú, majd szeptember 27-én 6:00 órakor a II. fokú árvíz- védelmi készültséget. A II. fokú készültséget szeptember 28-án 12:00 órakor, az I. fokút szeptember 29-én 6:00 órakor megszüntették. Szeptember 26., vasárnap A NYUDUKÖVIZIG helyi vízkár védekezési munkákat végzett a Gyöngyös, Pinka, Répce, Principális, Kebele, Kerka patakokon, a Kerka, Kebele tározókon és a Zala folyón (szeptember 30-ig). Szeptember 27., hétfő 20:00 A Rába a körmendi vízmércén tetőzött 424 cm-es vízállással (I. fok: 300 cm, III. fok 440 cm). A Nagykunsági-főcsatorna mellettes területeinek vízrendezése A Nagykunsági Öntöző Főcsatornát 1978-ban helyezték üzembe azzal a céllal, hogy a Körös-térségbe átvezessék a Tisza vizét. Akkor egy nagyon fontos lépés, a belvíz elvezetéséhez szükséges csatornahálózat fejlesztése azonban elmaradt. Az öntözőrendszer működtetése csak akkor kielégítő, ha a területen keletkező többlet vizek (belvizek) elvezetése is megoldott. Ezt a hiányt pótolta a projekt. A célja fejlesztési lehetőség biztosítása befogadói oldalról, az energia- és egyéb üzemelési költségek jelentős csökkentése, valamint a belvízgazdálkodás feltételeinek megteremtése. A projekt megvalósulásával, annak eredményeképpen a területről biztonságosabban, és az eddigieknél energiatakarékosabban lehet elvezetni a belvizet, a Nagykunsági-főcsatornából elszivárgó víz helyben tartásával pedig az öntözésre alkalmas vízkészlet aszályos időszakokban is rendelkezésre áll. A projekt azonosító száma: ÉAOP-5.1.2/D1-09- 2010-0003. A megítélt támogatás összege: 364 millió Ft (100%-ban EU forrás). A kedvezményezett a KÖTIKÖVIZIG. A kivitelezés 2011. november 24- én kezdődött és 2012. július 31-én fejeződött be. Ártéri híd Az ártéri híd közúti vagy vasúti hidak folyók hullámterét átszelő szakasza. Pillérei között a magas vízállású átfolyás, jég és uszadék számára elegendő helyet kell hagyni. A Rába árhullámképe Körmendnél o o o o o A dunai gőzhajózás kezdetei Elsőként (1817-ben) Bernhard Antal pécsi vállalkozó próbálkozott gőzhajót működtetni a Dunán, ám vállalkozása nem volt hosszú életű. Öt évekkel később két tőkeerős két angol (John Andrews és Joseph Prichard) követte, akiknek sikerült a dunai gőzhajó forgalom megindítására részvénytársaságot alakítaniuk (Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft — DDSG) és angol gőzgépek beépítésével új gőzhajót alkotniuk. Társaságuk megszerezte dunai hajóforgalom kizárólagos lebonyolításának szabadalmát, amivel a Monarchián belül gyakorlatilag versenytárs nélkül maradtak. Az első gőzhajójukat az akkori uralkodóról („Franz I.”) nevezték el, s ezzel 1830 szeptemberében tartották az első próbautat a Dunán. Ez a hajó Bécsből 14 óra alatt érkezett Pestre, míg felfelé ugyanezt az utat 48 óra alatt tette meg. A rendszeres gőzhajójáratokat a monarchia két fővárosa között 1831 februárjában indították meg. A hajópark idővel bővült, ezek közé tartozott a „Pannónia” és a „Zrínyi” is. A DDSG, avagy magyar nevén a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) újabb és újabb állomásokat kapcsolt be, s a forgalmat a Dunán kívül kiterjesztette a hajózható mellékfolyókra is. A tehetősebb hazai polgárság és pénzemberek, valamint az újdonságokat kedvelő főurak - ezek közé tartozott a gőzhajózást kezdetektől támogató Széchenyi István is — hamar megkedvelték az új technikát és elősegítették annak kifejlődését. A DGT nem sokkal a rendszeres járatok megindítása után Széchenyi kezdeményezésére megszerezte téli kikötőnek és hajójavító műhelynek az Óbudai-szigetet. Ártér Folyó árvizei által védművek kiépítése nélkül elönthető terület. Az ártér árvízvédelmi művekkel (töltésekkel) védett része a mentesített ártér, nem védett része a nyílt ártér, vagy hullámtér. A mentesített ártéren belül megkülönböztethető a töltések megépítése előtt is elborított ősi vagy mély ártér; és a töltésezés okozta árvízszint-emelkedés miatt árterületté vált magas ártér.
