Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. szeptember
A Kákát belvízöblözet belvízvédelmi főműveinek mederfejlesztése és rekonstrukciója A Kákát belvízfőcsatorna Ecsegfalva, Kisújszállás, Kenderes, Kunhegyes települések közigazgatási területén halad. Közvetlenül a települések belterületét nem érinti, de befogadója a települések bel-és külterületi csapadék vizének, valamint vízpódó szerepet is ellát. A projekt célja a belvízfőcsatorna vízvezető képességének fejlesztése, a vízelevezetés szabályozhatóbbá tétele, a belvízgazdálkodás, vízrendezés, hosszú távú fenntarthatósági feltételeinek javítása volt. A fejlesztés révén egyrészről a Kákát kettősműködésű belvízfőcsatorna alapfunkcióját képező belvízkár elhárítás, másrészről a mezőgazdasági öntözővíz-szolgáltatás üzemeltetési feltételei javultak. A munkálatok a kizárólagos állami tulajdonú és a KÖTIVIZIG kezelésében lévő Kákát belvízfőcsatorna 1+900 — 42+050, és a XXII. csatorna 0+000 — 2+184 szelvényei közötti szakaszán történtek. A projekt azonosító száma: EAOP-5.1.2/D1-09- 2010-0002. A megítélt támogatás összege: 474 millió Ft (100%-ban EU forrás). A kedvezményezett a KÖTIKÖVIZIG. A kivitelezés 2011. november 24- én kezdődött és 2012. július 31-én fejeződött be. Gyöngyös-patak Sárvárnál bal oldalról a Rábába ömlő patak. Elnevezése a magyar gyöngy főnév származéka. Azzal hozható kapcsolatba, hogy a patak menti fákon feltűnően sok lehetett a fagyöngy. Bogyóiból madárfogó lépet szoktak főzni, de olyankor, amikor nem termett elég makk, a fákról levagdosott fagyöngyöt az erdőben legeltetett jószág takarmányozására is felhasználták. Más feltevés szerint a névadás az édesvízi gyöngykagylók gyöngyhozamában keresendő. A német Güns (Gyöngyös) pataknév a magyarból való. A patak völgyében fekszik Kőszeg, amely a 13. században még a patak nevét (Güns) viselte. NEVEZETES ÁRVIZEINK A vízügyi szolgálat árvízvédelmi fejlesztéseinek kezdeti lépéseit 1956 tavaszán ismét egy jelentős dunai árvíz gyorsította fel. A jeges áradást megelőzően a dunai vízgyűjtőn jelentékeny mennyiségű hó hullott. A szokadanul hideg február közepére a Dunán Pozsonyig igen erős jégpáncél alakult ki. Február végén és március elején a nyugatról érkező enyhülés intenzív olvadást eredményezett, mely a Kárpátok nyugati karéján további 100 mm csapadékkal párosult. A kialakult árhullám a folyó magyar szakasza mentén, különösen Dunaföldvárnál és alatta számos jégtorlaszt hozott létre. Az árvíz tetőzése a korábbi maximumokat 28-103 cm-rel haladta meg, annak ellenére, hogy a Dunán és a Sión 58 (!) gátszakadás alakult ki. Víz alá került 740 knU, 39 községből közel 60 ezer embert kellett kitelepíteni. A védekezés költségeivel együtt az anyagi kár 627 millió Ft volt. Az 1954. és 1956. évi árvizeket követő töltés- helyreállítási munkálatok során kezdődött meg a dunai töltések korszerű körülményeknek megfelelő továbbfejlesztése. Az árvíz 50. évfordulójára az ADUVÍZIG több létesítményén elhelyezett emléktábla Az is kiderült, hogy a helyi árvíz- és belvízvédekezésben egykor kulcsszerepet játszó társulatok felszámolása hiba volt, mert az állami „gondoskodás” nem volt képes valamennyi területre kiterjedni, s nem tudja nélkülözni az érdekeltek összefogását a vízgazdálkodási feladatok megoldásában. Már 1957-ben az Elnöki Tanács által meghozott 48. tvr. lehetővé tette a vízgazdálkodási társulatok megalakítását igaz, olyan kiterjedt szerepet nem játszhattak az árvíz- és belvízvédelem területén, mint 1948. évi államosításuk előtt. A helyi szakmai irányítás — csakúgy, mint napjainkban — a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok kezében volt, ill. van. A társulatok ebben az időszakban elsősorban a városok, községek, vagy megyék által épített és kezelt töltések, körgátak, nyárigátak védelmét látták el. Vízrendezési főművek integrált fejlesztése a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó (VTT) hatásterületén A projekt célja Jászkisér, Jászapáti, Jászszentandrás belterületi csapadék vizeinek elvezetéséhez, külterületi belvizek károkozásának csökkentéséhez a főművi befogadás biztosítása. A fejlesztést követően lehetővé vált az elöntött mezőgazdasági területek gyorsabb mentesítése, a belvízkárok csökkentése. Elsőként 2011 nyarán a Millér (főbefogadó) belvízfőcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciója fejeződött be. A 2011 decemberében második ütemben végzett munkálatokkal a teljesítőképesség javult, mely a teljes vízgyűjtőre kihat. Vízpótló és vízelvezető feladatok ellátására a Tiszasülyi 28-as, és a Csátés 22-es belvízfőcsatornák is csak részben voltak alkalmasak, kapacitásuk jóval az érvényben lévő vízjogi engedélyben meghatározott értékek alatt maradt. Az elvégzett műtárgy rekonstrukciók biztosítják a vízkormányzás, vízvisz- szatartás lehetőségét, a szivattyútelepi költségek csökkentését. A fejlesztést követően kielégíthetők a mezőgazdasági vízigények, az ökológiai vízpótlás és biztosítható a szabadidős és sport tevékenységhez szükséges víz. A projekt azonosító száma: EAOP-5.1.2/D1-09- 2010-0001. A megítélt támogatás összege: 329 millió Ft (100%-ban EU forrás). A kedvezményezett a KÖTIKÖVIZIG. A kivitelezés 2011. november 24- én kezdődött és 2012. július 31-én fejeződött be.
