Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A nyárigátak szerepe az árvízvédelmi rendszerben A jeles kultúrmérnök, Bogdánjy Ödön írta ,fit^Alfóld hidrológiája” című munkájában:,,Általában a Tispa Alfáidon (a Sajó és Maros-torkolat kávételével) csak leginkább agyagos, trágyázó hatású hordalékot mozgat. Unnék a finom hordaléknak köszöni a Nagy Alföld híres termékenységét úgy, hogy a Tissp, bár kiöntései miatt sokat panaseey kodnak reá, oly áldott folyó, amelynek párja alig van.” A szabályozott folyók trágyázó hatású hordalékukat — szabályozásuk óta — már nem nagy kiterjedésű egykori árterükön, hanem a töltések közé szorított hullámtereken rakják le. Képletesen szólva, ma hazánk folyóinak 1612 km2-nyi hullámterén a Nílus völgyéhez hasonló, természetes termékenység-növelő hatás érvényesül. A parti birtokosok, a társulatok mérnökeivel karöltve, öblözetenként építették ki „nyárigátjaikat”, amellyel e legjobban termő területeket megvédték egy kisebb áradás ellen, igaz, azzal a kockázattal, hogy bizonyos években elviszi termésüket egy nyári árvíz. A nyárigátakat műszaki igényességgel jó állapotban tartották, s természetes belenyugvással vágatták át ott és akkor, amikor a fővédvonal biztonsági érdeke azt megkívánta. A mezőgazdaság kollektivizálása és nagyüzemivé válása új helyzetet teremtett a kockázatosságot is magában rejtő, hullámtéri gazdálkodásban. A tápanyagban gazdag hordalékos hullámtér dzsungellé változott. Elmaradt mezőgazdasági hozadéka, és árvízlevezető funkcióját sem tölti be, ezért a nyárigátak szerepe szinte megszűnt. Napjainkban újra kell gondolni szerepüket, nem annyira a közvetlen gazdasági, hanem inkább a nehezebben számszerűsíthető természetvédelmi haszon reményében. Vízszínrögzítés A folyó, vagy vízfolyás hosszabb szakaszán kialakuló és valamilyen szempontból összefüggő vízszintek egyidejű megjelölése, majd magassági felmérése. Nyomáscsökkentő kútsor A mentett oldali töltésláb környezetében telepített kútsor. Országos Vízjelzö Szolgálat A Duna-medence csapadéktérképe 2010. május 10-én 07 órát órában lehullott csapadék, mm-ben NEVEZETES ÁRVIZEINK Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) Az 1855. évi árvíz minden tekintetben jelentős állomás volt a Tisza-völgyi árvizek és ármentesítések történetében. Rendkívüli méretei a kormányzatot a szabályozás ügyében tettekre kényszerítették. Ezt tekinthetjük a szabályozások előtti utolsó árvíznek, amelyet követően az árvízszintek a töltésezés, ill. hullámtér-csökkentés miatt nagy arányban emelkedtek A védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 11. 01. Gyála-szegedalgyői 31,512 Tisza jp. Szeged 1009 2006. IV. 21 650 750 850 11.02. Algyő-dongéri 35,952 Tisza jp., Dongér JPMindszent 1062 2006. IV. 21 650 750 850 11.03. Dongér-csongrádi 47,626 Tisza jp., Dongér bp. 11.04. Marostorokmártélyi 35,004 Maros jp., Tisza bp. Szeged Mindszent 1009 1062 2006. IV. 21 2006. IV. 21 650 650 750 750 850 850 11.05. Mindszent-szentesi 31,764 Tisza bp. Mindszent 1062 2006. IV. 21 650 750 850 11.06. Torontáli 41,040 Tisza bp., Maros bp. Szeged Maros 1009 625 2006. IV. 21 1975. VII. 10 650 400 750 450 850 500 11.07. Maros jobb parti 63,818 Maros jp., Sám- sonapátfalvi fcs. Makó Szeged 625 1009 1975. VII. 10 2006. IV. 21 400 650 450 750 500 850 11.08. Szentes-öcsödi 35,913 Hármas-Körös bp. Szarvas Csongrád 986 1034 2006. IV. 21 2006. IV. 21 600 650 700 750 800 800
