Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 7. Május 7., péntek Az OMIT az előző nap és az éjszaka javuló meteorológiai és víz járási körülmények miatt működését megszüntette. A belvízzel elöntött területek nagysága folyamatosan csökken, jelenleg 13500 ha van víz alatt, ebből 5 ezer ha a vetés-szántó terület. 16:00-18:00 A Sajó árhulláma 274 cm-es vízállással tetőzött Sajópüspökinél (III. fok: 300 cm, LNV: 400 cm). 05.05 05.12 05.19 05.26 06.02 06.09 06.16 A Sajó árhullámképe Sajópüspökinél 16:00-18:00 A Sajó árhulláma 279 cm-es vízállással tetőzött Felsőzsolcánál (III. fok: 400 cm, LNV: 512 cm). A Sajó árhullámképe Felsőzsolcánál A Fehérvárcsurgói-tározó A Fehérvárcsurgói-tározó a Gaja-patak Vaskapu szurdoka felett kiszélesedő völgyszakaszon, a patak 20+280 fkm szelvényében földből épített völgyzárógáttal 1970- 72. között épült. Az üzemelés 1973-ben kezdődött. A vízgyűjtő terület nagysága 273 km2. A tározó rendeltetése elsődlegesen árvízcsúcs-csökkentés, másodlagosan mezőgazdasági vízhasznosítás, belvíztározás, sporthorgászat, strandolás. A tározó szintjének vízjátéka a minimális üzemvíz- szint és a maximális duzzasztási szint között 9,20 m. Teljes térfogata 14,25 millió m3, a holt-térfogata 1,8 millió m3. A vízfelület 87-223 hektár között ingadozik. Főbb létesítményei: völgyzárógát (111 m, 6 m-es koronaszélességgel), oldaltöltés (800 m, 4 m-es koronaszélességgel), fenékleürítő műtárgy, többfeladatú műtárgy. A Fehérvárcsurgói-tározó és völgyzárógátja Árvízvédekezés Az árvíz idején szükséges intézkedések összessége az árvízvédekezés. Ide tartoznak elsősorban a védvonalak védőképességének fenntartására, vagy fokozására teendő műszaki beavatkozások, ill. a védvonal tönkremenetele esetén a mentesített ártérre betörő víz szétterülésének megakadályozására, a kiterült víz lokalizálására irányuló munkálatok, a veszélyeztetett lakosság biztonságba helyezésére, emberek és anyagi javak mentésére tett intézkedések. Vízlépcső és hajózsilip Békésszentandráson A Hármas-Körösön a hazai öntözéses gazdálkodás történetének egyik kiemelkedő alkotása. Megépítését az 1937. évi öntözési törvény tette lehetővé, létesítésének gondolata mégis korábbi: a négy körösi duzzasztó, köztük a békésszentandrá- si helyét ugyanis még 1902-ben jelölték ki. Tervezésében közreműködött a fiatal Mosonyi Emil is. A vízlépcső építésének első kapavágására 1936. október 1-én került sor és hat évvel később, 1942. október 15-én helyezte üzembe Horthy Miklós kormányzó. A műtárgy nem csupán vízi építmény, hanem turisztikai látványosság is: átlagos duzzasztási szintnél a két tábla fölött, 2x22 méter szélességben hömpölyög át a halványzöld víztömeg. A békésszentandrási kubikosok emléktáblája a vízlépcső pillérén
