Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 17. Május 17., hétfő 0:00 A Tárná árhulláma 490 cm-es vízállással tetőzött Verpelétnél (LNV: 568 cm). 02:00-04:00 A Ronyva árhulláma 455 cm-es vízállással tetőzött Sátoraljaújhelynél (az 1974. évi LNV: 380 cm). 02:00-06:00 A Sajó árhulláma 370 cm-es vízállással tetőzött Sajópüspökinél (III. fok: 300 cm, LNV: 400 cm). 05.05. 05.12. 05.19. 05.26. 06.02. 06.09. A Tárná árhullámképe Verpelétnél 05.05. 05.15. 05.25. 06.04. 06.14. 06.24. A Ronyva árhullámképe Sátoraljaújhelynél 4:00 A Hernád vízállása Hidasnémetinél 318 cm. Az ÉKÖVIZIG elrendelte a III. fokú ár- vízvédelmi készültséget. 6:00 A Zagyva vízállása Hatvan-alsónál 442 cm volt, amely meghaladta az eddigi legmagasabb értéket (LNV 419 cm), Jászteleknél 551 cm (III. fok 500 cm); a 650+20 cm-es tetőzés a ma éjszaka folyamán várható. Az este folyamán a vízszint csökkentése céljából szükségessé válik a Jászteleki tározó megnyitása. 6:00 A Bódva vízállása Hidvégardónál 299 cm volt (LNV 281 cm), és tovább emelkedik; a tetőzés ma napközben 300—310 cm között várható. 6:00 A Tárnán Tarnaméránál a vízállás 404 cm (III. fok 350 cm), III. fokú árvízvédelmi készültség van érvényben, tetőzés ma 440±20 cm-es értékkel várható. 6:00 Az Ipoly vízállása Ipolytarnócnál elérte a korábbi LNV-t (409 cm), Nógrádszakálnál 355 cm (II. fok 350 cm) jelenleg II. fokú árvíz- védelmi készültség van érvényben. A kora reggeli órákban Ipolytarnóc térségében, az Ipoly bal partján lévő, az önkormányzat által a lakosság védelmére épített depóniát az áradó folyó meghágta 410 cm-es vízállásnál. A beáramló víz — a folyamatos védekezés ellenére is — a falu alacsonyabb részén lévő 9 lakóházat elöntötte. A polgármester műszaki segítségnyújtást nem kért. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1931-32-es tél eleje hideg és száraz volt, a jelentősebb hótakaró csak február közepére alakult ki. Az 1932. évi Tisza-völgyi árvizet a március elején megindult olvadás és a március 15—18-án beköszöntött esős időszak váltotta ki. Jelentős árhullámok sorozata jelentkezett — sorrendben a Körösökön, a Maroson és a Szamoson, valamint a Bodrogon. A Tisza árhullámának tetőző vízállásai Tokajtól Szegedig mindenütt néhány cm-re megközelítették a korábbi, az 1888., illetve 1919. évi maximumokat Az 1932. évi árvíz kialakulásának meteorológiai körülményei azonosak voltak 1919. évivel; az 1932. évi lényegében csak abban különbözött az 1919. évitől, hogy tetőzése Szeged környékén — a Maros árhullámának hatására — hamarabb és a korábbiaknál ismét magasabb szinten következett be. Az 1932. évi árvizet követően kezdték meg a borsodi nyűt ártér begátolását, az utolsó olyan ármentesítési beavatkozást, amely lényegesen csökkentette a folyó hazai nyűt árterületét. Ez a munka 1937-ben fejeződött be. Berettyó A Berettyó a magyar berek („ártéri erdő, ligeterdőj és a nyelvemlékbelijó folyó") összetétele. A román Beretau a magyarból származik. A magyarországi meteorológiai radarhálózat összesített csapadék intenzitás térképe (mm/h) (OMSZ) Készült: 2010. május 17-én, helyi idő szerint 02:00 órakor, az elmúlt 15 perc intenzitás-méréseinek adatai alapján
