Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A Sajó árhullámképe Sajópüspöklnél Vízgyűjtő terület Meghatározott pontra természetes lefolyással vizet szállító terepfelületek és felszín alatti vízadó rétegek összessége. A vízgyűjtő terület határa a felszíni, ill. (az ezzel nem feltédenül megegyező) felszín alatti vízválasztó vonala. Bátaszék (horvátul: Bacik, németül: Badeseck) A Lajvér-patak jobb partján fekvő település már a rómaiak előtt is lakott volt, őket a szarmaták, hunok, avarok, frankok, szlávok, majd a magyarok követték. Első írásos említése — „Chycador” néven — 1190-ből származik. Az elnevezés az ide telepített ciszterci monostorra utal, a köznyelv azonban inkább „Szék”-nek nevezte a szűkebb környék központjának számító települést. A tatárjárás pusztításai elérték a falut és monostort is. A ciszterciek helyére később a bencések telepedtek, akik ismét széki apátsági rangra emelték. 1478-ban Mátyás király egyesítette a bátai apátsággal, innen vette kezdetét a Bátaszék elnevezés. A török hódoltság visszavetette a település fejlődését. A törökök palánkvárat építettek ki, amely az erre vezető hadiszállítási utat védte. Az 1600-as évek végén a palánkvárat lerombolták, s az újratelepítéssel megkezdődött a település új élete. A 18. század közepére Bátaszék jelentős mezővárossá fejlődött. NAPI VÍZJÁRÁS! TÉRKÉP (XV. évfolyam 137. szám 2010.05 17 Lakossága meghaladta a 2000-et, a németek mellett jelentős magyar és szerb népesség is élt a városban. 1773-ban a Duna környékbéli szakaszának, a Baja-Bátaszék szakasz szabályozására és partjainak feltöltésére tervet készítettek, de a munkákat csak a következő században végezték el. Az itteni birtokosok a Szekszárd-Bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat érdekeltjei voltak. A Lajvér-patak is gyakran gondot okozott a térségben, 1927-ben árvizével átszakította a bátaszéki vasútvonalat. A község 1918-ban 33 hónapos szerb megszállás alá került, s néhány hónapra a Baranya—Bajai Szerb—Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. A második világháború után közel 4000 német lakost telepítettek ki erőszakkal, helyükre bukovinai és felvidéki magyarokat költöztettek. Bátaszék 1995-ben kapta vissza régi városi rangját. A közel 6500 lakosú város és környéke korábbi vízgazdálkodási gondjainak egy részét a Cigány-árok rendezedensége okozta, amely Bátaszék fő csapadékvíz gyűjtője lévén, az év legnagyobb részében csapadékvíz tározóként működik. Rendezése az utóbbi évtizedben történt meg, csakúgy, mint a város nagyobbik részének csatornázása is.
