Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. május

Május 15-16. Május 15., szombat A mozgósított osztagokat kivezényelték az EKÖVIZIG területére. A budapesti, a pécsi, a székesfehérvári és a szombathelyi KÖVIZIG- től intézkedési tervet kért be az OMIT a várhatóan kialakuló helyi vízkárok kezelésére, az önkormányzati védekezések támogatására. A május közepén kezdődő rendkívül csapadé­kos időszak hatására a Balaton vízszintje ismét emelkedni kezdett, ezért a KÖDUKÖVIZIG 113 cm-es siófoki vízállásnál újra megnyitotta a siófoki zsilipet. Árhullámok alakultak ki és vonultak le a Zagyván, az Ipolyon és a Dunán. A KDV- KÖVIZIG az árvízvédelmi szakaszaira árvízvédelmi készültségeket rendelt el és tar­tott fenn július 3-ig. A FET1KOVIZIG az árvízvédelmi szakaszaira árvízvédelmi készültségeket rendelt el és tar­tott fenn július 2-ig. Május 15. és 18. között rendkívül erős és hosz- szantartó vihar pusztított Magyarországon, il­letve a Kárpát-medencében — a Zsófia ciklon. Május 16., vasárnap 4:00 A FETIKÖVIZ1G árvízi műszaki segít­ségnyújtás keretében az EKÖVIZIG-hez vezényelte Védelmi Osztagának 72 fős ál­lományát. NEVEZETES ÁRVIZEINK Az 1913. év a Tisza bal oldali mellékfolyóinak árvize miatt vált emlékezetessé: a Szamos és a Maros árvize egyaránt meghaladta a korábbi tetőzési szinteket. Az 1913. évi árvíz hatására kezdődött meg — viszonylag későn — a Tisza- Szamos-köz ármentesítése. NEVEZETES ÁRVIZEINK 1919. április—június között rendkívüli árhullámok vonultak le a Tiszán, a Szamoson, a Körösökön és a Maroson. A Tisza Tiszafüred felett ádag 25 cm-rel maradt el az addigi legmagasabb 1888. évi árvíztől, míg az alább fekvő szakaszon átlag 50 cm- rel meghaladta a korábbi maximumokat. A tiszai árvédekezést nehezítették a Tanács- köztársaság haderői és a román királyi csapatok kö­zötti harcok, mert sok helyen a védelmi vonalat a tiszai töltések jelentették, amelyek így a hadműve­letektől is sérültek. A tiszai töltések két oldalán a Román Királyság és a Magyar Tanácsköztársaság csapatai néztek egymással farkasszemet. A román fennhatóság alá eső társulati területet fenyegető ár­vízi veszély elhárítása érdekében - a társulati veze­tők tiltakozása dacára — a román hatóságok egysze­rűen átvágták a töltést, s ezzel az alsóbb magyar ré­szekre engedték a vizet. A szolnoki hidat ekkor robbantották fel, Csongrádon átszakították a töl­tést és hajókat süllyesztettek el. A város határában ekkor közel 30 km2 került víz alá. A Körösökön levonuló árvíz is „korszakos” volt. Ennek hatására határozta el a Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat a töltéskorona szintjének egy méterrel való megemelését. A Maros árvize viszont alatta maradt a korábbi csúcsnak. A Sza­mos áradása abnormálisán magas, a Bodrogé kö­zepes volt. Az árvízi tapasztalatok alapján a tiszai gátak 1895-ös méreteihez képest újabb méretnö­velést rendeltek el. Tiszalöki Vízlépcső és Vízerőmű A Tiszántúl legfontosabb folyami nagyműtárgya Mosonyi Emil tervei szerint épült meg a Tisza 518,2 fkm szelvényében. Az 1954-ben átadott duzzasztómű segítségével gravitációs kivezetéssel a Keleti- és a Nyugati-fő­csatornán 40-60 m3/s vízhozamot lehet juttatni a Tiszántúl vízben szegény vidékeire, ezen belül 28 m3/s víz adható át a Tisza-Körösvölgyi Együtt­működő Vízgazdálkodási Rendszerbe. Az 1959- ben megépített vízerőmű a Tisza vízerejének hasz­nosítását teszi lehetővé. A beépített energiatermelő kapacitás 14 MW. A hajózsilip 1200 tonnás uszá­lyokat tud fogadni. Zsófia? Angéla? A meteorológiai jelenségek névadása nem új kele­tű dolog. Amerikában már az 1950-es évektől női neveket adnak a hurrikánoknak. 2010-ben az Országos Meteorológiai Szolgá­latnál az azóta elhunyt ismert meteorológus, H. Bóna Márta adott két női nevet egy-egy hazánk­ban megjelenő ciklonnak. Mégpedig azért pont ezeket a neveket, mert a május 15-én és 31-én je­lentkező lassú mozgású front Zsófia és Angéla nap­ján tört be az országba. UTC - a koordinált világidő Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angol rövidítéssel: UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzó­náját viszonyítjuk. Az UTC a greenwichi középi­dőt (GMT) váltotta 1961-ben, de máig mindkét je­lölést használják, noha a két fogalom nem azonos. Az UTC használata ajánlott, a GMT, mint foga­lom elavultnak számít. A Föld időzónáit az UTC-hez viszonyítva álla­pítják meg és mivel a greenwichi középidőt váltot­ta, az az időzóna maradt a viszonyítási pont. Az at­tól keletre eső időzónák pozitív, míg a nyugatra ta­lálhatók negatív értékű órával térnek el. Európa nagy része — így hazánkban is — a nyá­ri időszámítás idején az UTC+1 időzónában van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom