Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A „Zsófia” ciklon 2010. május 15. és 18. között rendkívül erős és hosszantartó vihar pusztított Magyarországon illetve a Kárpát-medencében. A májusi vihart alapvetően szinoptikus skálájú folyamatok váltották ki. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az alkalmazott modelljével nagy pontossággal jelezte előre a ciklon fejlődését és áthelyeződését. 2010. május 15. és 18. között egy lassan mozgó mediterrán ciklon alakította a Kárpát-medence időjárását. A május 15. 06 UTC — 18. 06 UTC-ig lehullott csapadék mennyisége jelentős volt, a Dunántúlon nagy területen a 100 mm-t is meghaladta. Májusban az átlagos országos csapadékösszeg 62 mm, így egyes területeken a havi csapadékhozam kétszeresét, háromszorosát is mérték. A háromnapos csapadékhozam rekordot hozott, májusban az eddigi legnagyobb háromnapos csapadék összeg 154 mm volt, amelyet 1991-ben május 17- 19. között Sopronban, a Kuruc-dombon mértek. A csapadékmérő állomások jelentései alapján elmondható, hogy a háromnapos csapadékhozam a 200 mm-t is meghaladta. Bakonyszűcs Kőrishegyen 241,2 mm, Bakonybélen 223,8 mm hullott az említett három nap alatt, de az egynapos összeg is kiemelkedő volt, az említett két állomáson 157, illetve 146 mm (május 15-én). Bár az egynapos csapadékösszeg rekordja, amelyet Gyömrő tart 202,7 mm-rel (ez szintén mediterrán ciklonból hullott 1963. szeptember 8-án) nem dőlt meg, de ezek a mennyiségek is jelentős problémákat okoztak országszerte. A rendkívüli készültséget okozó árhullámok kialakulásához, jelentős elöntések, belvizek megjelenéséhez a május 15-ét megelőző időszak csapadékos volta is hozzájárult. A május 1-14. közötti csapadékviszonyok elemzéséből kitűnik, hogy már május első felében is az ország nagyobb részén — a nyugati és délnyugati területeket kivéve — az ádagot meghaladó csapadék hullott. Május 5-én, 6-án is egy délről északra mozgó ciklon határozta meg térségünk időjárását. Többfelé alakult ki zivatar, amelyet helyenként felhőszakadás kísért. Ennek hatására már egyes észak-magyarországi folyókon árhullám vonult le. A május 15-i ciklont megelőző 4—5 nap során is több alkalommal, több helyen alakult ki zápor, zivatar. Ezt a csapadéktevékenységet egy közel észak-dél irányban húzódó helyzetét napokig alig változtató, éles hőmérsékleti különbséggel rendelkező frontrendszer okozta. Május első felének csapadéktevékenysége hozzájárulhatott a talaj telítéshez közeli, vagy telített állapotához, amely miatt a kritikus három nap csapadékát már a talaj, illetve a folyómedrek csak részben tudták befogadni. A vihar egy mediterrán ciklogenezis következménye volt, amelynek során rendkívül gyorsan, kb. 12 óra alatt jött létre egy markáns struktúrával rendelkező alacsonynyomású képződmény, amelynek középpontja Itália déli része felett helyezkedett el május 15-én 00 UTC-kor. A gyorsan mélyülő ciklon centruma 12 órával később már az Adriai-tenger partjai fölé került. A rendszer északi oldalán a hosszan elhúzódó nagy nyomási gradiens miatt Magyarország felett már 15-én délutántól többfelé megerősödött a keleti, északkeleti szél, majd a centrum közeledtével megindult a csapadékhullás alapvetően réteges felhőzetből. Csak az ország délkeleti határaihoz közel alakult ki néhány zivatar. Május 15-ről 16-ra a ciklon centruma Magyarország fölé helyeződött át, tovább mélyült, azonban az áthelyeződés lelassult. A ciklon pusztító hatásának legfőbb oka az volt, hogy hosszú ideig tartózkodott a térségünk fölött. A legerősebb széllökések több helyen is meghaladták a 120 km/h sebességet, de voltak olyan mérési pontok, ahol 130 km/h feletti széllökéseket is mértek. A Dunántúl középső részén, főként a Balaton vidékén sokfelé 24 órán keresztül minden órában volt 80 km/h feletti széllökés. Ujváry Katalin ríkke nyomán A májusi és júniusi csapadékösszeg országos átlagának alakulása 1901-től 2010-ig
