Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
A Kenyéri vízerőmű építése a Nicki duzzasztóműnél és egy turbina beemelése (2007). A 2008-ban átadott hallépcső a Rába jobb partján, a Kenyéri vízerőmű alatt Erzsébet-ligetek a Rába mentén Ferenc József hitvesének, Erzsébet királynénak 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halála után Magyarországon bontakozott ki legerőteljesebben az Erzsébet-kultusz. 1898. november 19-én Darányi Ignác földművelésügyi miniszter ,JEir%sébet királyné-emlékfdF' ültetésére biztatott: „Erzsébet... a természet szépségeinek csodálója volt... emlékétfák millióinak kell hirdetnie.A miniszter rendeletében szabályozta a telepítést meghatározó kereteket. Megfontolandó tanácsokkal szolgált a telepítendő fanemekre és azok ligetbeli elhelyezésére vonatkozóan is. Külön rendelkezett a miniszter az elültetett fák megjelöléséről - az „Erzsébet királyné emlékfái” feliratú táblákkal. A faültetési mozgalom nem volt ismeretlen a lakosság számára, hiszen 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékét ekkor már „... millenáris emlékfák milliója őmj. A felhívásra 1899 júliusáig milliók mozdultak meg országszerte: „...2787413 db Erzsébet emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben. ” A Rába-szabályozó társulat is emléket állított a tragikus sorsú királynénak: „...a Föld- művelési M. Kir. Miniszter Ur felhívásának megfelelve Erzsébet királyné ligeteket létesít és emlékfákat ültet.” A társulat négy helyen létesített Erzsébet-ligeteket a Rába mentén, amelyekből három ma is megvan: a Nicki gátnál, a (régi) felügyelői lakással szemben, a vági gátőrházzal átellenben, a Rába jobb partján, a védtöltés mentett oldalán (kemenesszentpéteri határ) és a Rába bal partján, a Megági zsilipnél. A ligeteket kb. 200-300 m2-es föld-platóra építették. A platók közepén betonból készült talpas emlékoszlopot helyeztek el: magassága 143 cm, átmérője 30 cm. Az oszlop derékba tört fát ábrázol. Felső részén — egy táblán — a következő felirat olvasható: „Erzsébet királyné liget 1898”. Az emlékoszlop köré öthat fát ültettek (fenyőt, kőrist és hársfát). A ligeteket a gátőrök ápolták. 1952-ben,a Ráko- si-korszak idején, szigorú utasítást kapott a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetője az Országos Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivataltól: azonnal sem- misíttesse meg ezeket a „burzsoá” maradványokat! A hasonlóan gondolkodó győri hivatal utasítását azonban nem hajtották végre a szakaszmérnökök, akik az emlékhely közelében, alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, majd jelentették, hogy a terhelő bizonyítékokat összetörették és a folyóba dobták. Az ellenőrzés mindent rendben talált... Néhány év múlva, az 1960-as évek elején — amikor már enyhült a politikai helyzet —, keresni kezdték az emlékoszlopokat, és elítélték azokat, akik megsemmisítették a beton fatörzseket. A gátőrök — ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak — pontosan tudták, hol ásták el annak idején a keresett műtárgyakat. S mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre a maradványokat. Az Erzsébet-ligeteket mindmáig a gátőrök gondozzák.
