Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 13. Május 13., csütörtök 10:00 A Tárná vízállása Tarnaméránál 256 cm. Az ÉKÖVIZIG I. fokú készültséget rendelt el a Tárnára. Jelentős árhullám indult el a Bódván. A KÖTIKÖVIZIG Kiskörén megtartotta a hagyományos Tisza-tó napját. Ebből az alkalomból, egy kerekasztal-megbeszélés keretében került sor 38 szervezet részéről a Tis^a-ta- vi Kódex első fejezetét képező Együttműködési megállapodás aláírására. A belvízzel elöntött területek nagysága emelkedett, jelenleg 29,5 ezer ha van víz alatt, ebből 13,5 ezer ha a vetés-szántó terület. Legnagyobb elöntések Borsodban alakultak ki. A vízborított területek felmérését nehezíti a sűrű vegetáció. Belvíz a Közép-Tisza vidéken Jelentős árhullám a Bódván Az árhullám várható nagysága a további csapadéktevékenységtől függ. Jelen állapot szerint önkormányzati védekezésre még nem volt szükség, de a védekezési előkészületekre az ÉKÖVIZIG felhívta az önkormányzatok figyelmét. A Bódva a határszelvényben még árad, így a magyarországi szakaszon további vízszintemelke- dés lesz. Az Északi-középhegységben tegnap a késő esti órákban heves zivatarok vonultak át. A rövid idő alatt lehullott nagy intenzitású csapadék következtében a hegyoldalakról lefolyó vizek, a lemosott hordalék több helyen problémát okozott. Az ÉKÖVIZIG kezelésű vízfolyásokon jelentős me- derteltségek alakultak ki, de kiöntés nem történt. Kiskörei Vízlépcső és Vízerőmű A Tisza második hazai vízlépcsője 1973-tól üzemel. A megépült folyami műtárgy és a hozzá kapcsolódó öntözőhálózatok együttműködve alkotják a Tisza-völgy tiszántúli és jászsági vízhasznosítási rendszerét. A duzzasztómű lehetővé teszi a vízerőmű működését; biztosítja a hajózásnak a megfelelő vízmélységet, a felette kialakított tározó, a Tisza-tó az ország legnagyobb mesterséges tava (127 km2, 253 millió m3), a természetvédelem és az idegenforgalom kiemelt jelentőségű területe. A Kiskörei Duzzasztómű Budapest árvízvédelmi szakaszai A mértékadó vízmérce: Budapest LNV: 860 cm (2006. április 4.) A védelmi szakasz Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) 1. fok II. fok III. fok 1. Buda- Észak 12,318 550 650 750 II. Buda- Közép 12,675 570 700 840 III. Buda- Dél 15846 530 700 800 IV. Pest- Észak 25,232 600 700 810 V. Pest- Közép 7,476 650 750 840 VI. Pest- Dél 11,478 700 800 850 VII. Margitsziget 5,632 650 670 750 Dráva A Duna jobb oldali mellékfolyója. A Karni-Alpok DNy-i részén, Dobbiaco (Ioblach) környékén ered. Vízgyűjtő területe öt országot érint (Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország). Zákánytól Drávaszabolcsig határfolyó Horvátország és Magyarország között. Apatintól D-re ömlik a Dunába. Főbb mellékvizei: balról az lsei, a Moll, a Gurk, a Mura, a Rinya és a Fekete-víz; jobbról a Gail. A folyó ókori görög és latin neve Draws, Draus volt. Végső forrása egy indoeurópai drouos (,,folyóvíz futása ’) főnévben kereshető. Az óindiai draváh jelentése: , Jutás, gyors moggás,; folytonosság, folyadék”. Anonymus Gestá-jában Droua-ként szerepel. A magyarba a déli szlávok közvetítették, neve szerbül, szlovénul egyaránt Drava, németül Drau. Árvíz levezetése a Kiskörei Duzzasztóművön át
