Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 12-13. Május 12., szerda Az OMSZ előrejelzése szerint a mai naptól jövő hét keddig Magyarország nyugati felén, valamint a Kárpátok északi, északkeleti vidékén területi átlagban összességében 50-70 mm fölötti csapadék valószínű. Az OMIT riasztást küldött a várható nagy csapadékok miatt a KÖVIZIG-ek részére. 18:00 A 11-én lehullott csapadék kisebb árhullámokat indított el a Sajón és mellékvizein. Ennek következtében a Sajópüspöki mértékadó vízmércén észlelt 220 cm-es áradó vízállásra tekintettel az ÉKÖVIZIG I. fokú készültséget rendelt a Sajó 08.06. sz. Bánréve - Felsőzsolcai és a 08.07. Miskolc-Sajópüspöki árvízvédelmi szakaszainak teljes hosszára. Az ÉKÖVIZIG árvízvédelmi készültségeket rendelt el az árvízvédelmi szakaszaira és tartott fenn folyamatosan június 29-ig. Május 13., csütörtök Az OMSZ előrejelzése szerint átmeneti csapadékszünet után szombat reggeltől délnyugat felől egy markáns ciklon helyeződik középpontjával a Kárpát-medence fölé, amely csak lassan mozdul el északkelet felé. Hatására víz- gyűjtők-szerte jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani. 6:00 A sajópüspöki mértékadó vízmércén észlelt 291 cm-es vízállásra való tekintettel az ÉKÖVIZIG II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Sajón. A Hernádra ekkor még nem jeleztek előre árvízvédelmi fokozat elrendelését indokolttá tevő árhullámot. 10:00 Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain jelenleg 180 km hosszban van érvényben védelmi készültség. Az árvízvédekezés készültségi fokozatai Az árvízvédekezés műszaki feladatait a jogszabályban meghatározott készültségi fokozatok jelölik ki. Az I, II, III. és a rendkívüli védekezési fokozatokat a védelmi szakaszok mértékadó vízmércéin bekövetkező vízálláshoz rendelten szabályzatban határozzák meg. Az I. fokú készültséget akkor rendelik el, amikor a víz a védvonal lábát a védszakasz teljes hosszán eléri, vagy hosszabb-rövidebb szakaszon a védvonal legfeljebb 40-50 cm-es vizet tart; ez esetben csak nappal tartanak figyelőszolgálatot. AII. fokú készültség elrendelésére mértékadónak — az összes körülmény mérlegelésével — azt a vízállást jelölik ki, amelynek bekövetkezése után a nappali figyelőszolgálat már nem elegendő, és védekezési beavatkozásokra kerülhet sor. A III. fokú készültség elrendelésére azt az eddig előfordult legmagasabb vízállás alatti szintet indokolt kijelölni, amelynek bekövetkezése után - a védmű méretei és kiépítettsége, valamint e szint felett az árvíz várható tartóssága miatt — fokozott védekezésre lehet számítani. A rendkívüli készültség elrendelésére akkor kerül sor, amikor olyan nagy árvízveszély bekövetkezésével lehet számolni, amelynek elhárítása széleskörű mozgósítást igényel, és fennállhat az árvízkatasztrófa bekövetkezésének veszélye. Az I-III. fokú készültséget a vízügyi igazgató, a rendkívüli készültséget - veszélyhelyzet kihirdetésével — a kormány rendeli el. Répce A Kisalföld folyója, amely Ausztriában, Burgenlandban ered, DK-i irányban folyik, Ólmodnál lép hazánk területére. Nagy félkörívet ír le a Répce-síkon, a Hanságban egyesül a Kis-RAbámL, ahonnan Rábca néven folytatja útját Hossza 120 km, vízgyűjtő területe 1150 km2. A folyó neve etimológiailag azonos a Rábcá-vab a „Kis-Rába” jelentésű szláv Rabica-ból a magyarban kettős irányú hangrendi kiegyenlítődéssel Rábca és Répce keletkezett. A Répce és a Rábca eredetileg ugyanarra a folyóra vonatkozott a forrásától egészen a torkolatáig; a 18. század végén azonban már két külön folyónak számított. Ma a folyónak a felső, a Kis- Rábá-val való összefolyásáig tartó szakaszát Répcé- nek, az egyesült szakaszát pedig Rábcá-nak hívják. A Répce német neve: Rabnitz A Nicki duzzasztómű a Rábán A 19. században rőzséből és földből készítették az első duzzasztógátakat. Az 1895-ben a Rábaszabályozó Társulat megépítette az első beton-duzzasztógátat. 1933-ban helyezték üzembe a négynyílású vasalt beton duzyasytommet, amelynél a duzzasztónyílások elzárására hidraulikus elven mozgatott nyergesgátat építettek be, amely 60 éven át működött. Az 1990-es években végzett rekonstrukció során Magyarországon első ízben itt építettek be tömlősgátat. A Kenyéri vízerőmű Évtizedeken keresztül időről-időre felmerült a Rába vízerőkészletének hasznosítása a Nicki létesítmény által biztosított visszaduzzasztást kihasználva. A projekt 1999-ben kezdődött és hosszas előkészületek után a vízjogi létesítési engedélyt 2005-ben adták ki. Az erőművet a duzzasztó jobb oldalán alakították ki, a Rába 68+500 fkm szelvényében. A tényleges építési munkák 2006 nyarán kezdődtek. A létesítmény beruházója a Hydro Power Consulting (HPC) Kft. volt. Számos cég vett részt a tervezésben és a kivitelezésben. Az erőművet 2008-tól üzemelteti a Kenyéri Vízerőmű Kft. A vízerőtelep műszaki jellemzői: Vízszintkülönbség: 2,8-5,2 m Kiépítési vízhozam: 4-40 m3/s Beépített teljesítmény: 2 x 750 kW Prognosztizált éves villamos energia termelés: Száraz évben: 6115 MWh Nedves évben: 10 680 MWh Tervezett évi átlagos kihasználtság: 6 300 üzemóra
