Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Vízerőmű a Békésszentandrási Vízlépcsőnél Az elmúlt évtizedekben rendszeresen, vissza-visszatérően felvetődött a gondolat a Békésszentandráson felduzzasztott Hármas-Körös vízerejének hasznosítására. 1996-ban egy vállalkozó már elvi vízjogi engedélyt kért egy megkerü- lő-csatornás rendszerű vízerőmű létesítésére. Hossza-dal- mas, több mint egy évtizedes egyeztetések, jogi, engedélyezési procedúrák után a KÖRKOVIZIG 2007-ben a majdani beruházóval duzzasztás-szolgáltatási és használati szerződést kötött, majd 2008-ban a vízjogi létesítési engedélyhez a kezelői hozzájárulást megadta. A beruházó 2x1 MW teljesítményű erőművet kívánt megépíteni, a tervezett évi villamos energia termelés 8,6 GWh/év. A 2008-2010 közötti évek a tervezéssel, a tervek és az előírások egyeztetésével teltek, majd 2011-ben felgyorsultak az események. A kivitelező december elején munkaterületet kapott, megkezdődött a létesítmény építése, amely 2013-ban befejeződött és az erőművet 2013. szeptember 12-én üzembe helyezték. A megvalósult vízerőtelep a Hármas-Körös 47,340-47,580 fkm szelvények között, a bal oldali hullámtéren, megkerülő csatornában létesült. Főbb részei: • vízkivételt műtárgy, • átmeneti műtárgy, • zári nyomócsatorna (56,55 m hosszú; olajhidraulikus működtetésű, csúszó megtámasztású acélszerkezetű főelzárással), • vízerőtelep (25,52 m x 17,10 m alapterületű vasbeton műtárgy, kettős zárású személybejárattal, vészbejárattal. A vízerőtelep géptermébe 2 db „S” elrendezésű turbinát építettek be, egyenként 1017 kW névleges teljesítménnyel. A kiépítési vízhozam 26 m3/s, a nettó esési magasság 4,45 m, a turbina járókerék átmérője 2 240 mm.) • utófenék, alvínf medercsatlakozás. A vízerőtelep és a duzzasztómű egyesített vezérlésű, ezzel biztosítják az előírt 81,98 mBf-i duzzasztási szintet. A duzzasztási szint változtatásáról a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási igények szerint a KÖRKOVIZIG dönt. Az erőmű üzemeltetése járulékos hasznosítás, vízkészlet csökkenést nem jelent, s a későbbiekben előforduló vízigények kielégítését nem korlátozhatja. A vízerőtelep által lekötött vízmennyiség évente 889 millió m3. A járulékos vízerőhasznosítás céljára nem vehető igénybe a Hármas-Körös adott szelvényére előírt mederben hagyandó 3.22 m3/sec vízhozam, és az a vízmennyiség, amely által biztosítható a Hármas- Körösön érkező uszadék, növényzet (békalencse, hínár, stb.) továbbvezetése a Békésszentandrási duzzasztón. Mura Árhullám-ellapulás A Dráva bal oldali mellékfolyója Az Alacsony- Tauren forráspatakjaiból ered, keresztvölgyben tör át a Gleinalpe és a Fischbachi-Alpok között, majd átszelve a Graz-i-medencét K felé Ausztria és Szlovénia, Szlovénia és Horvátország, illetve Horvátország és Magyarország határfolyójaként halad tovább, Murakeresztúrtól D-re, Ortilosnál ömlik a Drávába. Mellékfolyói: Mürz, Kerka, Kainach, Sulm. Hossza: 454 km, vízgyűjtő területe 14138 km2 (ebből 2476 km2 Magyarországon). A folyónév eredete: a betelepülő szlávok minden bizonnyal egy longobárd víznevet (Mör— „mocsár’’) vettek át. A mai német Mur a szlovénból való. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖRKOVIZIG) árvízvédelmi szakaszai (2010) A tetőző vízhozamoknak (és az azokkal együttesen tetőző vízállásoknak) fokozatos csökkenése, a mellékfolyók vagy vízkifolyások hatása nélküli árhullám levonulásakor, a vízfolyás alsó szelvényeiben. Az áradó víznek leghamarabb a soron következő mederszakaszokat és hullámtereket kell kitöltenie, emiatt az alsó szelvényekbe folyamatosan lassabban — tehát később — jut el az árhullám. Mivel a levonuló víz mennyisége az adott feltételek között állandó, a vízhozamot az idő függvényében kifejező görbe alatt ábrázolható terület is valamennyi folyószelvényben azonos. A lefelé haladó árhullám időtartamának elnyúlása csak a tetőző vízhozamok csökkenése, az ábrázoló görbe „lapu- lása” árán lehetséges. Ezért válnak lényegesen nyugodtabbá alsóbb szakaszaikon a felső szakaszokon még heves vízjárású folyók. Lapincs Szentgotthárdnál bal felől a Rábába torkolló vízfolyás. Elnevezése német, végső forrásként kelta eredetű, mai német neve: LofnitzA védelmi szakasz Folyó, vízfolyás neve és védvonala A mértékadó vízmérce Fokozat elrendelési vízszint (cm) száma neve hossza (km) neve LNV (cm) LNV időpont I. fok II. fok III. fok 12.01. Szarvasi 49,117 Hármas-Körös bp. Szarvas 986 2006.IV.20. 600 700 800 Gyoma 918 1970. VI. 14. 550 650 750 12.02. Mezöberényi 44,307 Kettős-Körös bp., Fehér-Körös bp. Békés Gyula 972 786 1974. VI. 15. 1974. VI. 15. 550 350 650 450 750 550 12.03. Zsófiamajori 28,413 Hármas-Körös jp. Gyoma 918 1970. VI. 14. 550 650 750 12.04. Dobozi 52,022 Kettős-Körös jp. Fekete-Körös jp. Békés Ant 972 1000 1974. VI. 15. 1981. III. 13. 550 500 650 600 750 700 12.05. Mályvádi 29,944 Fehér-Körös jp., Gyula 786 1974. VI. 15. 350 450 550 Fekete-Körös bp. Ant 1000 1981. III. 13. 500 600 700 Remete 916 1974.VI.15. 500 600 700 12.06. Ecsegfalvai 43,000 Hortobágy- Berettyó bp. Mezőtúr Árvízkapu-felső 785 1999. III. 9. 600 650 700 12.07. Körösladányi 35,326 Sebes-Körös jp., Berettyó jp. Körösladány Szeghalom 815 678 1970. VI. 14. 1970. VI. 14. 400 300 500 400 600 500 12.08. Fokközi 57,966 Sebes-Körös bp. Körösladány 815 1970. VI. 14. 400 500 600 Körösszakái 518* 1989.VI. 09. 250 350 400 Megjegyzés: légmentes.
