Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. február
A hóvízkészletek évenkénti adatai január 30-án és február 23-án (1993-2010) Duna, Nagymaros 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Dráva, Őrtilos Mura, Letenye A hóvízkészletek alakulása 2009/10 telén A diagramok az 1993-2010 közötti 18 éves időszakban minden év azonos napjain, január 30-án és február 23-án tüntetik fel a hóban tárolt vízkészlet értékét a Duna, a Dráva és a Mura hegyvidéki vízgyűjtőjén. Mindhárom folyón, mindkét időpontban a 2010. évi érték a 18 éves észlelési adatsorban áda- gosnak, illetve átlag alattinak voltak minősíthetők. Az adatsor legnagyobb értékei a Dunán 2006- ban fordultak elő, amikor ott az addigi legnagyobb, vegyes eredetű, hóolvadásos és esőcsapadékból származó árhullám alakult ki. A Dráván és a Murán a korábbi, 2009. évi legnagyobb értékű hóban tárolt vízkészletből viszont jelentős árhullám nem származott. A Duna nagymarosi szelvényében a hóvíztartalom adatok napi idősora az egész téli időszakban lényegesen alatta maradt az idősorban előfordult napi maximális értékeknek. Az átlagosnál csapadékosabb december az enyhe időjárás miatt, csak az ádagosnál kisebb hófelhalmozódást eredményezett. Ezt követően intenzívebbé vált a hófelhalmozódás. A február második felében beköszöntő enyhe időjárás aztán gyorsan csökkentette a hó mennyiségét, minek következtében a március 1-én érvényes érték már megközelítette az eddigi minimális értéket. A Tiszán és mellékfolyóin a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban mindvégig jóval a sokéves napi maximum alatt maradt, esetenként jelentéktelen volt. A februári magasabb értékeket a hónap utolsó dekádjában meginduló olvadás jelentősen csökkentette. A kömörői osztózsilip (FETIKÖVIZIG)j
