Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. február

Hóvíztartalom adatok 2009/10 telén a Duna vízgyűjtőjén, a Tiszán és a tiszai mellékfolyókon Duna, Nagymaros Bodrog, Felsőberecki

Tisza, Tiszabecs

Körösök, országhatári szelvények

12.01. 01.01. 02.01. 03.01. 04.01. 05.01.

Sajó, Sajópüspöki

Hernád, Hidasnémeti

NEVEZETES ÁRVIZEINK

A szegedi nagy árvíz 1879-ben

1878 decemberében a Felső-Tiszán elindult árhullám hírére Szegeden megalakult a „vészbizottság”. A városi főkapitány február 27-én kidoboltatta a vészhelyzetet. 1879. március 12-én hajnali fél kettőkor a szélvihar által támogatott árvíz átszakította a Szegedet még védő vasúd töltést és a felkelő nap már csak egy szennyes árral elborított, hullámsírba temetett várost talált. Leírhatatlan volt a pusztulás. 151 ember vesztette életét a zavaros habokban, vagy az összeomló házak romjai alatt. A 75 ezer lakosú Szeged közel hatezer házából kevesebb mint 400 maradt épen, de azok negyede is később összedőlt, vagy lakhatadanná vált. A folyó csak 186 nap múltán húzódott vissza a medrébe.

Az utászok védekezési munkálatai a vasút töltésén a szegedi árvíz idején

Szeged város főtere az 1879. évi árvíz idején