Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. február
A 2010. januári csapadékösszeg területi eloszlása (mm) A 2010. januári csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. januári átlagtól (mm) Maximális hóvastagság (cm) 2010. január Csapadékviszonyok 2010 januárjában 2010 januárjában az ország területére lehullott csapadék mennyisége 27 mm (Pápa, Nyárád) és 104 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi átlagérték 51 mm volt, ami 19 mm-rel (59%-kal) több a viszonyítási időszak (1971-2000) január havi átlagánál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége — a Kisalföld középső és déli részének kivételével — az ország területén meghaladta a januári átlagot. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (30-64 mm) a Mátrában és a Bükkben, valamint a Dél-Alföld egyes körzeteiben fordult elő. Országos áttekintésben a januári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (6 mm) Pápa, Nyárád, a legnagyobb csapadéktöbblet (64 mm) Kékestető állomáson fordult elő. A januári csapadék túlnyomó része hó formájában érkezett és a síkvidékeken is összefüggő hótakaró alakult ki, a melynek jellemző maximális vastagsága a Kisalföldön 6-10 cm között, az Alföld területén jellemzően 11-20 cm között változott. Ennél kisebb (6-10 cm) hóvastagság értékeket jegyeztek fel a Tiszántúl egyes körzeteiben, ugyanakkor az Északi-középhegység előterében a 20 cm-t meghaladó maximális hóvastagságok voltak a jellemzők. A belvízrendszerek területén belül januárban a maximális hóvastagságot (25 cm) Füzesabony és Gelej állomáson jegyezték fel. A február 5-én rendelkezésre álló adatok szerint az Alföld területét nagyrészt összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagága 5-25 cm közötti volt (a magasabb értékek jellemzően északon-északkeleten fordultak elő). A hóban tárolt vízkészlet (hó-vízegyenérték) 10-40 mm között volt. Az ádagosnál tartósan alacsonyabb léghőmérséklet hatására kialakult talajfagy vastagságának jellemző értékei 5-15 cm közöttiek voltak. Belvízi helyzetértékelés - 2010. január 2010 januárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 304 millió m3 volt, amely 206 millió m3-rel (208%-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap folyamán — a december végi állapothoz képest — a belvízzel elöntött terület jelentősen növekedett. Az elöntések együttes maximális kiterjedése 110865 ha volt. A legnagyobb — a belvízrendszer területének 10%-át meghaladó mértékű — elöntések az 52. Tiszafüredi, a 24c. Délborsodi, a 64a. Fegyvernek-holtági, a 76. Hármas-Kö- rös-balparti, a 77. Kurcai és a 71. Fehér-Fekete-Körös-kö- zi belvízrendszerben fordultak elő. Január második felében az elvezetések hatására a belvízzel elöntött terület fokozatosan csökkent, kiterjedése február első napjaiban a rendelkezésre álló — részben becsült — adatok alapján mintegy 40 000 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége 2010 januárjában országos összesítésben az előző havi értékhez képest 8,4 millió m3-rel (10%-kal) növekedett. Belvízelöntés a belvízrendszer %-ában 2013. január Belvízrendszerek közötti vízforgalom (mm) 2013. január
