Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)

2010. június

Árvíz a Dunakanyarban

A védekezés nehéz órái a Hernád Gesztely - Ócsanálos közötti szakaszán

Kvassay Jenő a gátszakadásokról (1903)

lyA gátszakadások túlnyomó része... [a gáttest áttörése, vagy elmosása következtében történik]; azonban nem tartoznak a ritkaságok közé aspk... [az alá- üregelődés következtében előálló] gátszakadások sem, melyek a gát alapját képező természetes talajnak silány minőségéből erednek, milyenek pl. a tőzeges, tele- vényes vagy féreglyukakkal átszőtt sivár homoktalajok. Ily talajok nagy kiterjedésben fordulnak elő a Duna völgyében, nevezetesen a felső- és alsó csallóközi, a szigetközi, a pancsova-kubini társulatok területén. Ezen okból származott az alsó-csallóközi társulat területén 1897-ben a léli, 1899-ben a bélyei uradalom területén a csicsói, 1897-ben a böki, [valamint] a pancsova-kubini társulat területén az 1888 és 1897-ben Kabin, illetőleg Sándoregyháza községeknél a szakadás.

Ezeket az altalajokat az a tulajdonságjelkmzj, hogy árvíz alkalmával a töltések mögött a mentett területen gyakran 80-100 méter távolságra is kisebb-nagyobb felszállóforrások támadnak, amelyekből a víz kúpalakban elhelyezkedő sivár homokot hány ki és a kúpnak tétjén, mint valami tölcséren bugyog elő a forrás. Az alsó-csallóközi és szigetköz] társulat egyes töltészakaszpi mellett tar- tósabb árvíz ut^n százával lehet látni ezen fehér vakondtúráshoz hasonló homok-kupacokat, melyek közül egyikmásik tekintélyes nagyságot ér el úgy, hogy átmérője a két métert, magassága a 60-70 centimétert is meghaladja.

...a katasztrófa első behatása alatt óriási rémület szokott lábrakapni és sok fejnélküli intézkedésnek válik szülőokává. A gátszakadásoknál beálló árhullám terjedése igen kis öblözetektől és oly községektől eltekintve, melyek jóformán a szakadás torkában feküsznek, nem oly rohamos, hogy az élet- és vagyonmentés kellő nyugodt vezetés mellett végrehajtható ne legyen. ...afőfigyelem arra fordítandó, hogy elsősorban mely községek és puszták vannak veszélyeztetve és mily utat fog az áradás követni, és mennyi idő alatt érkezhet az egyes távolabbi pontokhoz E tekintetben elsősorban a rétegtervből és annak hiányában a múltból meríthetjük a legmegbízhatóbb adatokat, miért is a gátszakadások helyi tanulmánya és az eredményeknek egybefoglalása, sőt lehetőleg az döntési idő szerint való térképi előtüntetése minden körülmények között már előzetesen elvégzendő, mert az úgy a társulati közegeknek, mint a hatóságnak adandó alkalommal eléggé meg nem becsülhető tájékozást és segítséget nyújt. ”