Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
NEVEZETES ÁRVIZEINK A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, 2000 március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg. A Bodrogon, a Szamoson, a Krasznán, a Sajón, a Tárnán, a Zagyván (ahol a szükségtározókat is meg kellett nyitni), a Fehér-Körösön (itt román oldali szakadás miatt nem került sor a Kisdelta szükségtározó megnyitására), a Fekete-Körösön, a Kettős- és a Hármas- Körösön, a Sebes-Körösön és a Maroson alakult ki jelentős, a legnagyobb vízszintet (LNV) meghaladó, illetve megközelítő árhullám. A kialakult árvízi helyzetre tekintettel a kormány április 8-án kihirdette a veszélyhelyzetet és elrendelte a rendkívüli védelmi fokozatot 1342 km hosszú védvonalon. Április 18-án a rendkívüli védelmi fokozatot kiterjesztették a Tisza Csongrád-déli országhatár közötti szakaszára, valamint a Hármas-Körös torkolati szakaszára is, így ez a hossz 1614 km-re nőtt. Az árvízszint a Tiszán Tiszabercel (+4 cm) és Mindszent (+18 cm) között meghaladta az eddig mért legmagasabb vízszintet. A legnagyobb mértékben ez Tiszaugnál (+88 cm) és Szolnoknál (+67 cm) következett be. Ez azt jelentette, hogy 350 km hosszúságban a Tiszán — nem beszélve a mellékfolyókról, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt szintén rekordot döntő vízszintek alakultak ki (Lónyay-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas- Körös) — soha nem észlelt magasságú víz ellen kellett védekezni. De nem csak a magasság, hanem a tartósság is rendkívüli volt. Tokajnál még csak 4 napig, míg Szolnoknál már 18 napig volt magasabb a víz a korábbi rekordoknál. 310 km-en kellett ideiglenes töltésmagasítást építeni. A közveden veszélyt sikerült elhárítani. A védműveket megviselte és helyenként megrongálta az árvíz. A rendkívüli védekezés teljes költsége 13,2 milliárd Ft volt. Auchan Decathlon Metro BricoStore feltöltött terület Az M30-as út csomópontjának fotótérképe - az észak-magyarországi árvízvédekezés egyik legösszetettebb védekezési helyszíne. 2010. június Az M30-as csomópont egy másik nézőpontból Töltésmegcsúszás A talajban, illetve a talajrétegek felületén bekövetkező relatív elmozdulás. A gyengébben kötött, vagy homokos jellegű talajokból épített töltések mentett oldali rézsűjének szilárdsága a telítődés után csökken és uralkodóan keresztirányú szivárgási nyomások hatására karéjos csúszás következik be. A töltésmegcsúszásban szerepet játszhatnak a rézsűlábnál kialakuló felhajtóerők, valamint a roskadási jelenségek is. A töltésmegcsúszás rendszerint a keresztirányú szivárgások kilépő magasságáig érő kis karéj leválásával kezdődik, majd a felszivárgás, valamint a megmaradó rész fellazulása szerint újabb, már nagyobb karéjok leválásával folytatódik. A karéjos töltésmegcsúszás mindig veszélyes a töltés állékonyságára, de ha nem hátrál azonnal és védhetedenül a vízoldalig, akkor viszonylag lassú, tehát védhető a folyamat.
