Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 8 Június 8., kedd 0:15 A jászteleki szükségtározó leürítése megkezdődött. A borsóhalmi szükségtározó tovább töltődött. A Duna árhulláma 683 cm-es vízállással tetőzött Nagymarosnál (III. fok: 670 cm, LNV: 714 cm). 2:00-7:00 A Duna árhulláma 827 cm-es vízállással tetőzött Budapestnél (III. fok: 820 cm, LNV: 860 cm), 8130 m3/s). 2:00-10:00 A Tisza árhulláma 711 cm-es vízállással tetőzött Tiszabercelnél (II. fok: 700 cm, III. fok: 800 cm, LNV: 882 cm). 6:00 A KÖDUKÖVIZIG II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt a 04.05. Siótorok-kö- lesdi és a 04.06. Szekszárd-Sióagárd-kölesdi árvízvédelmi szakaszaira. 6:00 Az ÉDUKÖVIZIG a május 30-án Komárom—Esztergom megyében, a Tatai Szakasz- mérnökség területén, valamint Győr—Moson—Sopron megyében, a Rábai Szakaszmérnökség területén, a Cuhai—Bakony- ér vízgyűjtő területén elrendelt II. fokú helyi vízkárelhárítási készültséget megszüntette. 7:00 Az ADUKÖVIZIG 03.01. Baja-Margitta- szigetí védelmi szakaszán a Bátai nyárigátat több szakaszon meghágta a víz. 8:00-20:00 A Sajó árhulláma 670 cm-es vízállással tetőzött Kesznyétennél (III. fok: 450 cm, LNV: 658 cm). 8:00-24:00 A Tisza árhulláma 819 cm-es vízállással tetőzött Tokajnál (III. fok: 800 cm, LNV: 928 cm). A Duna árhullámképe Nagymarosnál A Duna árhullámképe Budapestnél A Tisza árhullámképe Tiszabercelnél 05.14. 05.19. 05.24. 05.29. 06.03. 06.08. 06.13. Az árvédelmi miniszteri biztos feladatköre a 19. század végén Az árvédekezés szereplői között meg kell emlékezni az árvédelmi miniszteri biztos személyéről is, aki sajátos helyet foglalt el az árvédelem szervezeti rendjében. Ha valamely különösen veszélyeztetett helyen az egyöntetű és erélyesebb védekezés érdekében szükség mutatkozott — és ebben a kérdésben a társulat, vagy a helyi közigazgatási hatóság is kezdeményező lehetett -, a földművelésügyi miniszter árvédelmi biztost jelölhetett ki, akit nemcsak társulatokhoz, hanem bármely egyéb, árral fenyegetett helyre is kiküldhetett. Ennél fogva a biztos feladata és hatásköre egészen más volt, mint a társulatok önkormányzatának felfüggesztése esetén kirendelt miniszteri biztosé, aki némi megszorításokkal a társulati választmány és a közgyűlés jogait is gyakorolhatta, illetve annak teendőit végezte. Az árvédelmi biztos hatásköre csakis az árvédekezés irányítására terjedt ki, utasításait mind az érdekelteknek, mind a társulati és törvény- hatósági tisztviselőknek teljesíteniük kellett. Szerepköre az árvíz elmúltával önmagától megszűnt, kivéve, ha átszakadt a gát, mert akkor csak a gátszakadásból fakadó teendők végrehajtása után fejezhette be működését. A biztos kirendelése ugyanakkor nem mentette fel az egyéni felelősség alól a társulat műszaki közegeit. A főmérnöki állást műszaki képzettséghez kötötték, tehát a miniszteri biztosnak nem volt joga magához ragadni a főmérnök teendőit — kivéve, ha maga is műszaki képzettséggel rendelkezett. A biztos leválthatta a főmérnököt, aki helyett rögtön egy másik mérnököt kellett kineveznie. A miniszteri biztos tehát elsősorban irányított és nem vezetett.