Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 7 Június 7., hétfő A Tisza középső szakaszán a KOTI- KÖVIZIG az előrejelzett vízszintekre megkezdte az ideiglenes védművek kiépítését, ösz- szeállította azokat a felkészülési intézkedéseket, amelyeket szükséges megtenni a Tisza- roffi-tározó esetleges megnyitása esetén. 10:00-11:00 A Tisza árhulláma 616 cm-es vízállással tetőzött Dombrádnál (I. fok: 600 cm, III. fok: 800 cm, LNV: 890 cm). Az OMIT elrendelte a Közép-Tisza vidékére a felkészülés során elfogadott beavatkozásokat az érkező árhullám miatt. 12:00-22:00 A Bodrog árhulláma 755 cm-es vízállással tetőzött Felsőbereckinél (III. fok: 700 cm, LNV: 795 cm). 18:00 A KÖDUKÖVIZIG II. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt a 04.01. Báta-Siótorok- szekszárdi, a 04.02. Siótorok-paksi és a 04.03. Paks-bölcskei árvízvédelmi szakaszaira. 18:00 Az ÉDUKÖVIZIG II. fokúra mérsékelte az árvízvédelmi készültséget a 01.07. Mosoni Duna-Rábca menti (Abdái és Kunszigeti gátőrjárás), a 01.08. Győr-árpási (Ikrényi gátőrjárás) és a 01.11. Győr-koroncói árvízvédelmi szakaszon. Tetőzik az Ipoly a letkési hídnál. 2010. június 6. A Tisza árhullámképe Dombrádnál Nyúlgát az Ipolyvece külsőségi töltésszakaszon A Bodrog árhullámképe Felsőbereckinél Kvassay Jenő: Árvédelem (részlet, 1907.) „...amily helyes, ha elemekkel való harcsat a töltések átszakadásánál fel nem adjuk, éppen annyira óvakodnunk kell oly védelem felvételétől, melynek sikeres megvívására semmi kilátás nincsen és a melyet egyik vagy másik oldalról inkább csak a látszat kedvéért erőltetnek. ” Onga A Sajó-Hernád síkján, a Bársonyos-patak mentén fekvő település környéke — a régészeti feltárások alapján — az őskor óta lakott volt. Első írásos említése — „Vnga” néven — még a tatárjárás előttről, 1222-ből származik. 1588-ban a hódító török csapatok felégették, de lakói viszonylag hamar újraépítették. A falu a későbbiekben is sokat szenvedett mindenféle háborús események következtében, s csak a 18. században adatott meg mezőgazdaságból élő földművelő lakóinak a békés gyarapodás. A fejlődés új lehetőségeit csillantotta meg a falu előtt a vasutak megjelenése, amellyel kapcsolódni tudtak az itteniek a megyeszékhely, Miskolc gazdasági növekedéséhez. A második világháború után tovább gyorsult a fejlődés. 1950-ben Ongá- hoz csatolták Ocsanálos községet. A közel 4800 fős települést 2013-ban városi ragra emelték, de Onga megőrizte falusias jellegét, s az ide irányuló turizmus fejlesztési lehetőségét kínálják a környékbeli bányatavak. A térséget meghatározó Bársonyos-patak egykor Onga község alatt két ágra szakadt, ám napjainkban már csak az a patak-ág létezik, amely Onga alól a Hernád felé futva, Bocs községnél éri el a folyót. ÁRVÉDELEM Ai árvédelcmre vonatkozó törvények és ministeri rendeletek KVASSAV JENÓ l "Hto»' twdtJmi viíl»U) •» rrurrmvurmmt ________________M --
