Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Még szükség van a kézi kaszálásra... A szécsényi Városháza Szécsény, Forgách kastély Az előrejelzés teljes időelőnyét alkotó munkafázisok Teljes időelőny Tényleges időelőny A legközelebbi észlelésig Adattovábbítás az előrejelzőhöz Adatok feldolgozása, előrejelzés Az előrejelzés továbbítása a felhasználóhoz i r Az eső Az eső Az észlelés kezdete véae időnontia Az előrejelzés a Árvíz felhasználóhoz iut tetőzése Szécsény A Cserhát északi részén, az Ipolyba ömlő Szentlélek-patak mentén fekvő település már az őskorban egyike volt a legrégibb Ipoly-völgyi telepeknek. A kőkorszaki ember nyomai csakúgy7 megtalálhatók ezen a vidéken, mint bronz- és vaskorszak népeié. Első írásos említése - „Specen” néven, 1219- ből származik. A középkorban birtokosai gyakorta váltották egymást, 1552-ben került török kézre. A 17. század Szécsény történetében hol a császári, hogy az erdélyi, hol pedig a török uralmat jelentette. A Rákóczi-szabadságharc idején (1705) a szécsényi országgyűlés emelte a várost az országos történelem középpontjába. A város ezt követően a 18. században lassabban fejlődött, mint Nógrád vármegye konkurens települései, mint pl. Losonc és Balassagyarmat. Megyei vezető szerepét elvesztette, s később, a 19. sz. végén további versenytársa is akadt Salgótarján városában. Vízszabályozási tekintetben megemlíthető, hogy a térségben az első tervszerű vízrendezési tevékenységet (1879) a község lecsapolási munkái jelentették, amelyet a Szendélek-patak torkolati szakaszánál hajtottak végre. A trianoni békeszerződés területi következményei tovább nehezítették a város helyzetét, hiszen vonzáskörzetének jelentős része a határon túlra került. A település újabb fejlődési időszaka az 1960-as évekre esett, aminek eredményeképpen Szécsény 1970-ben nagyközségi rangot kapott. A település kedvező gazdasági helyzete, valamint lakosságszámának növekedésével Szécsény az 1886-ban elvesztett városi rangját, 100 évvel később 1986-ban visz- szakapta. Lakosainak száma több mint 6000 fő. A város építészeti örökségéhez tartozik a Ferences templom, valamint a Forgách kastély, amelyben az 1975-ben megnyílt Kubinyi Ferenc Múzeum a megye egyik leglátogatottabb múzeumává vált. Szécsény város a Szécsényi kistérség központja. 1962-től Pösténypusztát, 1963-tól Benczúrfalvát csatolták hozzá. Védekezési gyakorlat A vízügyi igazgatóságok műszaki biztonsági szolgálatainál a személyi állomány kiképzési tervének része. Célja a szakmai ismeretek szinten tartása, bővítése, készség szintű alkalmazása.
