Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 3. Június 3., csütörtök 0:00 A ViUány-pogányi vízfolyás Villánynál (Baranya megye) 137 cm-es vízállással tetőzött. (Az eddigi LNV 93 cm volt.) 0:00 A Tárná árhulláma 524 cm-es vízállással tetőzött Jászdózsánál (III. fok: 350 cm, LNV: 500 cm). 0:00-2:00 A Tárná árhulláma 423 cm-es vízállással tetőzött Tarnaméránál (LNV: 562 cm). 6:00 Az ÉDUKÖVIZIG I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a 01.03. Vének-dunare- metei árvízvédelmi szakaszra, majd azt 18:00 órától II. fokúra emelte. A Hernádon és a Sajón az intenzív csapadékok hatására igen magas vízállások alakultak ki. A Sajón a határszelvényben LNV-t meghaladó, alatta azt megközelítő tetőzés után átmeneti apadás kezdődött. Bódva teljes hosszon tovább áradt a korábbi LNV-t meghaladó szintekkel. A Tiszán az előző árhullám tetőzése Szolnok térségénél jár, lejjebb a folyó egyenletesen árad. Ugyanakkor a következő árhullám következtében Záhony alatt megállt az apadás és ismét árad. A Zagyván az intenzív csapadékok hatására igen magas vízállások alakultak ki. A Zagyva- Tarna vízgyűjtő területén a Jászteleki szükség- tározó és Borsóhalmi vésztározó előző napi megnyitása után a tározók feltöltése folyt. A tározóknak köszönhetően a Zagyva nem érte el a két héttel korábbi vízszinteket. A Zagyva árhulláma 613 cm-es vízállással tetőzött Jászteleknél (LNV: 650 cm). A Tárná árhullámképe Jászdózsánál A Tárná árhullámképeTarnaméránál A Zagyva árhullámképe Jászteleknél A tiszavirágzás A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami szildák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis feje rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszervei csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él, de újabban a javuló vízminőségű Dunán is újból megjelentek a kérészek.
