Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. június
Június 2 A Zagyva-Tarna vízgyűjtő területén tapasztalható folyamatos csapadéktevékenység hatására kialakult árhullám miatt újból szükségessé vált a zagyvái szükségtározók üzembe helyezése. Az OMIT — a miniszter jóváhagyása alapján — engedélyezte a szükségtározók ismételt megnyitását. A Borsóhalmi szükségtározót 23:45- kor, a Jásztelekit pedig éjfélkor nyitották meg. Az OMIT az önkormányzati védekezés térítés- mentes megsegítését ismételten megerősítette. Június 2., szerda 20:00-24:00 A Tárná árhulláma 502 cm-es vízállással tetőzött Tarnaörsnél (III. fok: 450 cm, LNV: 577 cm). A Tárná árhullámképe Tarnaörsnél 22:00 Az ÉDUKÖVIZIG a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 188/2010.(VI.3.) Korm. rendelet alapján Bőny, Mezőőrs, Rétalap községek területére rendkívüli készültséget rendelt el. A rendkívüli készültség június 8-ig állt fenn. Nyúlgát Ideiglenes, egy méternél alacsonyabb gát. (Vö. „Egy nyúl is átugorhatna”.) Árvízvédelmi töltések koronáján, illetve magaspartokon, a töltéskoronát meghaladó árvizek visszatartására — földből, árvízvédelmi zsákokból, pallókból, rozséból — építik. Országos Vízjelző Szolgálat 72 órás csapadék előrejelzés a dunai vízgyűjtőre Készült: 2010.06.02. 07h 0 1 ___5 10 1 5 20 30 40 50 60 80 100 150 mm F orrásadatok: OMSZ Bonyhád (németül Bonnhard) A Völgység és a Szekszárdi-dombság között, a Völgységi-patak partján fekvő település első írásos említése — „Bohman” néven —az Árpád-kor utáni időszakból, 1309-ből származik, jóllehet már az ókorban is sok nép megfordult itt. A letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. Bonyhád fejlődése a 18. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban németországi telepesek érkeztek, majd Magyarország más tájairól és Galíciából bevándorló zsidók. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett, s folyamatos fejlődésével a Völgység központjává vált. A négy vallási felekezet (katolikus, evangélikus, izraelita, református) elemi iskolát tartott fenn és templomot épített, az iparosok céhekbe tömörültek, a kereskedelmet a heti piacok és 1802-től a vásárok lendítették fel, a településen nemesi kúriák épültek. Közigazgatási besorolása azonban az évszázadok alatt gyakran változott, 1872-ben Bonyhád község lett, majd 1903-ban nagyközség, s végül 1977-ben újra városi címet kapott. Az 1867. évi kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a helyi szarvasmarha tenyésztést. A sokoldalú kézműipar versenyképes minőséggel jelent meg a piacon. 1909-ben zománcedénygyár, majd 1917-ben cipőgyár létesült Bonyhádon, s mindkettő országos hírnévre tett szert. A város építészeti nevezetességei közé tartozik a zománcgyárat alapító, s Bonyhádon évszázadon át vezető szerepet játszó Perczel család 20. század elején épült kastélya, és a működő katolikus, evangélikus, református templomok mellett a két nem működő zsinagóga. Jelentős fejlesztést tesz lehetővé az 1991-92-ben talált termálvíz kihasználása, 2009-ben megindult egy termálfürdő építése. Napjainkban Bonyhád Tolna megye negyedik legnagyobb népességű, közel 14 000 lakosú városa. Töltéskorona-domborítás Az árvíz- és belvízvédelmi töltések koronájának bogárhátú kiképzése, melynek az a funkciója, hogy a csapadékvíz kátyú vagy beázás előidézése nélkül folyhasson le a koronáról.
