Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Május 22-23. Május 22., szombat 4:00-6:00 A Tisza árhulláma 741 cm-es vízállással tetőzött Vásárosnaménynál (II. fok: 750 cm, III. fok: 800 cm, LNV: 943 cm). A további apadás következtében az érintett Duna-völgyi védelmi szakaszokon az árvízvédelmi készültséget megszüntették. A Hernád folyón a védekezési munkák biztosítása érdekében töltéskorona kátyúzását végezték zúzott kő felhasználásával, valamint szivattyús vízátemelését végeztek a Gesztelyi körtöltés által védett területről. A zsilipeknél a kinnrekedt vizek szivattyús átemelése történt a hullámtérbe. 12:00 A Bodrog árhulláma 700 cm-es vízállással tetőzött Felsőbereckinél (III. fok: 700 cm, LNV: 795 cm). 14:00 A Kraszna árhulláma 540 cm-es vízállással tetőzött Ágerdőmajornál (III. fok: 580 cm). A Hernád és a Sajó alsó szakaszánál, a Bódva mentén lévő településeknél a tetőzést követő lassú apadási időszakban az elkészült művek állagának megóvása, a védelmi biztonság megtartása érdekében a védekezés fokozott odafigyelés mellett folyt, tekintettel a művek rossz állapotára. A depóniák mentén szivárgókat létesítettek, valamint folyamatosan végezték az ideiglenes töltések bordás megtámasztását. Május 23., vasárnap 2:00 A Tisza árhulláma 599 cm-es vízállással tetőzött Záhonynál (II. fok: 600 cm, LNV: 758 cm). Folyamatos volt az apadás minden érintett vízfolyáson. A megkezdett munkákat tovább folytatták a védművek biztonságának fenntartása céljából. Az OMIT visszarendelte a honvédségi erőket. A Kraszna árhullámképe Ágerdőmajornál A Tisza árhullámképe Záhonynál A Cuhai-Bakony-ér elöntötte Mezőőrsöt Mezőőrs A Kisalföldön, a Cuhai-Bakony-ér mellett fekvő település első említése „Vrs” (Örs) néven 1254- ből, Kézai Simon krónikájából származik. Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyítják a Börcze-dombon talált római emlékek. A község 1605-ben a tatai vár tartozéka volt, az átvonuló török hadak 1609-ben elpusztították, de tíz év múlva lakosai ismét benépesítették. A 17. században a behódolt települések közé tartozott. A 19. században a község lakosai ipartársulatot tartottak fenn. Az 1900-as években megcsappant a takácsmesterek száma, közülük sokan visszatértek a földműveléshez. A község állattartásáról volt híres. A település építészeti örökségéhez a többször átépített, késő barokk stílusú katolikus és klasszicista református templomok tartoznak. A község lakosainak száma közel 1000 fő. IÁrhullám a Mór-Bodajki vízfolyáson A honvédségi erők igénybevételének adatai a Zsófia ciklon által kiváltott árvízi helyzetben
