Szlávik Lajos: Kisvizek nagy vizei - a 2010. évi árvizek és belvizek krónikája (OVH, Budapest, 2013)
2010. május
Vízállás táblázat - 2010. május 23. 6:00 Szerencsi-patak A Zempléni-hegységben ered, Hejce keleti határában, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 600 méteres tengers2Ínt feletti magasságban. Több hegyi patak, mint az Árkai-, Tekeres-, Alpári- és Aranyosi-patak által táplált állandó vízfolyás. Forrásától kezdve délkeleti-déli irányban halad, majd Szerencsnél éri el a Takta folyót. A patak medrét első alkalommal az 1900-as években rendezték. Ezt követően 1926-27, 1933, 1935, és 1942. években (az alsó szakaszon 1960-ban is) tisztogatták. A belterületeken általában a 3%-os gyakoriságú árvízi kiépítés volt a jellemző, míg a külterületek tekintetében a 10%-os árvízi emésztést vették alapul a töltések (depóniák) építésénél és a meder alakításánál. A Szerencsi-patak mellékvölgyeinek domboldalain jellemző a nagymértékű talajerózió. Ennek elsődleges oka a meredek lejtők, a növényborított- ság, talajviszonyok és a magasabb területeken tapasztalt heves intenzitású csapadékok. A tavaszi hóolvadás és a nyári záporok alkalmával tetemes mennyiségű termőföld kerül a lejtők aljára. A hegyaljai falvakban teraszok létesítésével már a korábbi évszázadokban is védekeztek a talajerózió ellen. Vízmérce Készültségi fok. (cm) LNV (cm) Előrejelzett ill. bekövetkezett tetőzés Vízállás (cm) Elért fokozat 05.22. 06:00 05.23. 06:00 ±24 ó alatt 1. fok II. fok III. fok Időpontja SAJÓ Sajópüspöki 200 250 300 400 370 cm 05.17-én 02:00-06:00 193 171-22 n Sajószentpéter 250 300 350 390 4< 402 cm 05.17-én 16:00-20:00 287 274-13 Felsőzsolca 300 350 400 512 440 cm 05.18-án 14:00-16:00 370 347-23 TAKTA Taktaföldvár 200 250 300 342 4< 378 cm 05.18-án 16:00-19:00 311 290-21 ii. Kesznyéten-külső 300 370 450 656 * 543 cm 05.20-án 14:00 540 538-2 in. HERNÁD Hidasnémeti 200 250 300 434 432 cm 05.17-én 18:00 191 152-39 Inl Gesztely 250 300 350 474 466 cm 05.19-én 12:00-14:00 384 343-41 BÓDVA Flídvégardó " ...281 305 cm 05.17-én 18:00 232 207-25 Szendrő —304 4 291 cm 05.18-án 10:00 258 237-21 ZAGYVA Hatvan-alsó 310 350 400 419 * 473 cm 05.18-án 09:00-13:00 340 323-17 pun Szentlőrinckáta 220 270 320 344 359 cm 05.18-án 11:00-19:00 281 273-8 Jásztelek 350 450 500 650 643 cm 05.18-án 07:00 535 518-17 Bőny A Kis-Alföld keleti részén, a Cuhai-Bakony-ér partján található település a régészeti adatok alapján feltehetően az ókortól lakott volt, jóllehet csak a tatárjárást közvetlenül megelőzően említik először (1237-40) az oklevelek „Buun” néven. A település életének legnehezebb korszakai közé sorolható a török hódoltság időszaka, amikor Bőny minden bizonnyal lakatlan volt. Az 1700-as évek végén megkezdődik a térség számos kisebb településének egyesítése. A közbirtokosság révén nagyon szoros kapcsolat alakult ki Bőny és Rétalap között már a 18. században. 1888. március 19-én Bőnyt és Rétalap községeket egyesítik Bőnyrétalap néven. Szétválásuk 1992-ben történt meg. A 19. században lakossága elsősorban szőlőtermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkozott. A község építészeti értékei közé tartozik a három (katolikus, református és evangélikus) felújított templom. A falu 20. század elején már jelentős számú zsidó lakosságát 1944-45-ben elhurcolták és meggyilkolták. A falu lélekszáma közel 2200 fő. Az év nagy részében jelentéktelen vízhozamú Bakony-ér a múltban áradásaival komoly károkat okozott. A Cuhai-Bakony-ér elöntötte Bőnyt
