Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Csík András-Gauzer Balázs-Gnandt Boglárka-Hunyady Adrienn: Az Országos Vízjelző Szolgálat tevékenysége a 2013. évi júniusi dunai árvíz ideje alatt
A 2013. évi dunai árvíz Vízügyi Közlemények különszám AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE A 2013. ÉVI JÚNIUSI DUNAI ÁRVÍZ IDEJE ALATT CSÍK ANDRÁS, DR. GAUZER BALÁZS, GNANDT BOGLÁRKA, HUNYADY ADRIENN1 1. Az Országos Vízjelző Szolgálat története Az egykori és a mai Magyarország földrajzi helyzete és vízrajzi adottságai egyértelműen meghatározták és természetesen ma is meghatározzák a hidrológia szerepét és fontosságát. Az ország a Duna vízgyűjtőjének és a Kárpát-medencének a közepén helyezkedik el. Síkvidéken a környező magas hegyekből lezúduló árvizek elleni védekezés, a száraz időszakokban pedig a kisvízi készletekkel való ésszerű gazdálkodás, a víz ellen és a vízért való küzdelem jellemezte azt a több mint egy évezredet, amelyet a magyarság a Kárpát-medencében ez ideig eltöltött. Az első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, mely árvíznél számtalan ember, barom és épület veszett oda". A legrégebbi vízállás-feljegyzéseink az 1693/94. évi árhullámról vannak. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823- ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A Kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára, vagyis a vízjelzés. A Tiszánál ez már 1856-ban megkezdődött, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést. Az idők során egyre szerteágazóbbá váló, több intézmény által végzett vízrajzi tevékenység, az ismétlődő árvizek jelzése és előrejelzése, egyre jobban előtérbe helyezte egy központi szervezet felállításának a szükségességét. Az 1876. február-márciusi dunai jeges árvíz és az 1879. márciusi tiszai árvíz halaszthatatlanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását. Végül Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1007/1886 sz. rendeletével 1886. május 1-jén a minisztérium szervezetének részeként megkezdte munkáját a Vízrajzi Osztály, amelynek első vezetője a kor egyik vezető vízügyi szakembere, Péch József lett. A vízrajzi feladatok központosítása szervesen összefüggött a magyarországi pusztító árvizekkel. Nem meglepő tehát, hogy az újonnan megalakult Vízrajzi Osztály egyik legfontosabb feladatának tekintette egy árvízi előrejelző szolgálat 1 - Csík András. Dr. Ganzer Balázs, Gnandl Boglárka. Hunyady Adrienn Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat (ÓVSZ)
