Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Váradi József: Tudomány az operatív védekezés szolgálatában
3.4. Nowcasting és kisvízfolyások heves árhullámai Ezeknek az előrejelzéseknek a készítése magába foglalja az aktuális időjárás-előrejelzés részletes leírását és annak egy 0-6 óra időtartamra vonatkozó extrapolációját. Ebben az időtartományban lehetőség van arra, hogy elfogadható pontossággal előrejelezzük a kis kiterjedésű meteorológiai, illetve időjárási eseményeket, mint például az egyedi viharokat. A legújabb radar, és műhold megfigyelési adatok képessé tehetik az előrejelzőt arra, hogy a következő néhány órában pontosan előrejelezzék a kisebb területen (pl. egy város területén) a várható veszélyeket és a meteorológiai eseményeket. Erre tekintettel ez az eljárás egy hatékony eszköz a figyelmeztetésre, a nyilvánosság figyelmének felhívására veszélyes helyzeteknél, rendkívüli időjárási, eseményeknél (pl. trópusi ciklonok, viharok és tornádók, vagy az azok okozta árhullámok, villámcsapás és pusztító szél veszélye esetén). Tágabb értelemben, ezek az előrejelzések hozzájárulhatnak: • az időjárási veszélyhelyzetek okozta esetleges halálesetek és sérülések csökkentéséhez; • a magán-, köz-, és ipari, anyagi kár csökkentéséhez, és az • az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság hatékonyságának megőrzéséhez. Amellett, hogy ez az előrejelzés lehetőséget ad a nyilvánosságot veszélyeztető meteorológiai helyzet bekövetkezésének jelzésére, használják az élet igen széles területein, így pl. a légi közlekedésben, a víz- és energiagazdálkodásban, az építőiparban, a szabadidős sportokban és így tovább. Ezeknek az előrejelzéseknek az előnye az, hogy a vihar keletkezésére, erejére, növekedésére, mozgására vonatkozóan olyan helyspecifikus adatokkal szolgál, ami lehetővé teszi a helyre adaptált speciális felkészülést. Az előrejelzések készítésének a támasza és az extrapolálás lehetősége a radarvisszajelzés. Ez azért van, mert a radaradatok nagyon részletesek és gyakorlatilag folyamatosan értékelik a jelenségek méretét, alakját, intenzitását, sebességét és a mozgás irányát egyes viharok esetében. Ez teszi lehetővé, hogy extrapolálni lehet egy mozgó vihar valószínű helyét. Lehetőség van egy bizonyos felhőből, vagy felhőcsoportból várható csapadék és csapadék-intenzitás előrejelzésére, ami egy nagyon hasznos adat a folyók áradásával, a belterületek vízelvezetésével kapcsolatos, helyre adaptált felkészüléshez. Annak ellenére, hogy a 2013. évi dunai árvíz nem jó példa a „nowcasting és heves árhullám” kérdésre, de a 2010. évi rendkívüli árvízi események a kisvízfolyásokon például bebizonyították, hogy szükség van az ilyen típusú módszerek hazai alkalmazására, fejleszteni kell ezt a módszertant, amiben elsősorban az OMSZ és az ÓVSZ együttműködése és munkája bír döntő jelentőséggel, ami ismét felveti a szervezeti kérdések rendezésének a szükségességét is. 3.5. Rövid és középtávú meteorológiai előrejelzés alkalmazása és a hidrológiai előrejelzések bizonytalanságának számbavétele A European Flood Awareness System (EFAS), az EU Joint Research Centre által kifejlesztett korai riasztórendszer, mely a Duna vízgyűjtő országainak előrejelzéssel foglalkozó intézményei (Magyarországon az Országos Vízjelző Szolgálat) számára biztosít 5-10 nap időelőnnyel árhullám előrejelzéseket. A 2013. évi árviz esetén az első riasztás 10 nappal a tetőzés bekövetkezése előtt érkezett az OVSZ-hez. Megállapítható, hogy a 10 napos időelőnnyel érkező előrejelzés segített a helyi előrejelző szolgálatnak a saját előrejelzéseik megbízhatóságának megerősítésében. 296 Dr. Váradi József
