Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Váradi József: Tudomány az operatív védekezés szolgálatában
Tudomány az árvízvédekezés szolgálatában 297 Az EFAS-ról még azt kell tudni, hogy a korai riasztásokat Ispraban (Olaszország) készítették. Az FP EG ülésein beszámoltak az eredményeikről, az előrehaladásról és a terveikről. Minden ICPDR tagállammal megállapodtak egy adatszolgáltatásban (napi adatokat szolgáltatunk, melyet csak az EFAS céljaira használhatnak fel). 2012 júliusától az EFAS üzemeltetését (közbeszerzési eljárást követően) átadták három konzorciumnak, melyek az adatgyűjtést, a futtatást és az eredmények terítését végzik. Az előrejelzéseiket a nemzeti szolgálatok kapják. A konzorcium új adatcsere egyezséget kötött az országokkal. Az EFAS szereplésének felülvizsgálata folyamatban van. A dunai árvizet kiváltó szélsőséges időjárási helyzet gyökerei a globális légköri cirkulációra vezethetőek vissza. Ilyen cirkulációs típus (un. meridionalitás) okozta a 2002- es dunai árvizet, illetve a 2010-es szélsőségesen csapadékos és viharos időjárást. Ugyanakkor a 2011-es és 2012-es év szélsőségesen száraz időjárását hasonló típus okozta, csak akkor a légköri hullám meleg (anticiklonális) ága fedte be Közép-Európát. Ennek a meridionális cirkulációs típusnak a gyakorisága az elmúlt évtizedben növekedett. Az árvizet okozó nagy csapadék (helyenként 100-130 mm) osztrák és német területen rövid idő alatt, rendkívül intenzíven hullott le. A jelenlegi árhullám Passaunál csaknem elérte az 1501-ben észlelt minden eddigi legmagasabb vízállást, 1258 cm el tetőzött, 12000 m3/s vízhozammal, ami becsülhetően az 500 éves visszatérési idejű árvizet jelent. Pozsonynál még mindig 10000 m3/s-os volt a tetőző vízhozam és elhúzódott a tetőzés. A Morva 200-250 m3/s vízhozammal táplálja a Dunát, a többi mellékfolyó sem szállított számottevő mennyiségű vizet. Mindezen tényezők együttes mérlegelésével és regressziós számításokat is alkalmazva több előrejelzési módszer figyelembevételével a budapesti tetőző vízállásra az első kiadott értékektől a tetőzés tényleges értékéig egyre pontosabb adatokat szolgáltattak, amelyeknél a konfidencia intervallum szűkülése és a tetőző érték egyre pontosabbá válása volt a változás érdemi része, de a várható maximális érték változatlan maradt. Vagyis a meteorológiai adatok birtokában jó előrejelzések készültek. A passaui vízállást a német vízrajzi szolgálat nem tudta előrejelezni, de egy nappal a csapadék tevékenység után, már jó, használható adatokat szolgáltattak a magyar vízjelzésnek is. Ez azt jelenti, hogy Budapestre már június 3-án előre jelezték a 9-én bekövetkező 875±30 cm-es értéket. Az ideiglenes védmüvek kiépítése szempontjából mindig a konfidencia intervallum felső értékét kell mértékadónak tekinteni. Az Országos Vízjelző Szolgálat 6 napos előrejelzéssel végig a Dunán megbízható adatokat szolgáltatott. Új tapasztalat volt, hogy Budapest és Vác között a felszíngörbén egy 45-50 cm es „púpot” tapasztaltak. Meg kell vizsgálni, hogy ez miért alakult ki, milyen okokra vezethető ez vissza. Úgy tűnik, hogy ez a jelenség csak 9000 m3/s vízhozam körüli értéknél alakult ki. 3.6. Hidrológiai előrejelző rendszerek fejlesztése A Tanács az előrejelzést, mint az egyik legfontosabb árvízvédekezési eszközt, kiemelten fontos területnek tartja, amelyet fejleszteni kell. Első körben javasolják célul kitűzni az előrejelzés technikai feltételeinek javítását, aminek kertében mintegy 70-80 millió Ft beruházással a hardver lehetőségeket kell javítani. Felmerült az előrejelzés szervezeti és létszám feltételeinek felülvizsgálata is.
