Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
284 Dr. Tóth Ferenc Ságokon teljesítsék. Ennek során megismerhetik a szervezet feladatrendszerét, kialakul bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elkötelezettség és felelősségérzet, és életük folyamán nagy valószínűséggel többet tesznek majd saját és környezetük biztonságáért, (a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2012. szeptember elsejével hatályba lépett a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet, a normák egyik újdonsága, hogy azoknak a középiskolásoknak, akik 2016. január 1 -je után érettségiznek, ötven- órányi közösségi szolgálatot kell teljesíteniük.) 7. Utószó helyett Az éghajlatváltozás régiónk időjárására gyakorolt hatása ma már nem számít elvont jelenségnek. Az Éghaj lat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2013-ban megjelent ötödik jelentése szerint a globális átlaghőmérséklet a XX. század közepétől mért 0,5 Co-os növekedése 90%-os valószínűséggel az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátásoknak köszönhető. A Kárpát-medence, a Duna-régió éghajlatára egyre jobban jellemző az extré- mitás, a rövid időn belül lezajló nagy intenzitású jelenségek. Minden évben egyre később köszönt be a tél, a hótakaróval borítottság mértéke jelentősen lecsökkent. Nyáron és már ősszel is jobban érvényesül a mediterrán éghajlati zóna hatása, ezért megnőtt az aszályos, forró napok száma. Az utóbbi években újabb és újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, nyaranta egyre több hőhullámmal kell számolni. Az átmeneti évszakok hirtelen köszöntenek be; márciusban előfordulhatnak nyári hőmérsékleti értékek, de ugyanúgy lehet áprilisban téli hideg nagy erejű hóviharokkal. A térséget az utóbbi 30 évben egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, viharok, orkánok, de akár kisebb méretű tornádók is. A Kárpát-medence földrajzi adottságaiból adódóan a határokon is átnyúló áradások okozzák a térségben a legsúlyosabb károkat. Az 1998 óta eltelt 15 évben a Tisza és a Duna hazai szakaszán 8 évben vonultak le rendkívüli árhullámok. 2010- ben a 110 éve nem látott csapadékmennyiség következtében országszerte bel- és árvizek pusztítottak (közel 400 000 hektárt borított belvíz), amelyek mintegy 100 milliárd Ft kárt okoztak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében május és június folyamán az éves átlagos csapadékösszeg felét kitevő mennyiségű eső (294 mm) hullott le. A Sajón, a Bódván és a Hemádon a vízállás meghaladta az addig mért legmagasabb vízszintet, több helyütt történt jelentős mértékű elöntés. A tartós esőzések következménye volt számos földcsuszamlás, partfalomlás is.
