Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)
Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében
280 Dr. Tóth Ferenc polgármestere önálló hatáskörében megtett besorolási javaslatát megküldi a megyei védelmi bizottság elnökének. A megyei védelmi bizottság elnöke, a katasztrófavédelmi igazgatóság közreműködésével felülvizsgálja a polgármester által tett besorolási javaslatot, és azt - egyetértés esetén - a BM OKF főigazgatója útján a belügyminiszter részére jóváhagyásra felterjeszti. A megújult jogi szabályozás és védelmi igazgatás, a megújult integrált, többszintű hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, valamint az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek közreműködésével megvalósuló katasztrófák elleni védekezés középpontjában a lakosság és az alapvető anyagi javak védelme áll. Ezt a komplex rendszert jól tükrözi az elvárás, amelyet a katasztrófavédelmi törvény így deklarál: „a katasztrófavédelem nemzeti ügy”; valamint a kormányrendelet követelményrendszere, amelyet az elégséges védelmi szint megfogalmazásával összegez (3. táblázat). A nemzetközi szinten bevált gyakorlatok alkalmazásával, a kockázatbecsléssel kimutatott veszélyeztető tényezők és hatások azonosítása által, valamint a katasztrófavédelmi osztályba sorolás útján országosan, adott szintekre bontva valósul meg a veszélyelhárítási tervezés. A települések katasztrófavédelmi besorolási rendszerének megújulásával a veszélyhelyzeti tervezés rendszere is alapvetően átalakult. A besorolt településeken a polgármester gondoskodik - az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásoknak és a következményei elhárítása érdekében meghatározott elégséges védelmi szintnek megfelelő - települési veszélyelhárítási terv elkészítéséről. A terület újraszabályozása, a megváltozott követelményekhez való igazítása költségtakarékossá teszi a védelmi tervezést, mert az konkrét veszélyeztető hatásokra épül, továbbá kiszámíthatóbbá teszi a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésére kötelezettek terheit a pontosan tervezhető költségek tekintetében. Célja, hogy áttekinthetően összefoglalja az adott szintre jellemző meghatározó tényezőket, valamint a beavatkozás megvalósítható és összehangolt körülményeit. A veszélyelhárítási tervek alapvetően a veszélyeztetettség leírását, az általános műveleti tevékenységet, a beavatkozási forgatókönyveket és a helyzetkezeléshez szükséges humánerő és eszköz adatbázisokat tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a tervek a bekövetkezett események során alkalmazhatóak legyenek, kiemelten fontos, hogy naprakészségük (felülvizsgálatuk), valamint a begyakorolásuk biztosított legyen. Mindezek alapján megvalósítható az elégséges védelmi szint biztosításának megtervezése, a hatékony és eredményes beavatkozásra, a döntéstámogatásra és a következmények elhárítására. A veszélyelhárítási tervek készítése során első lépésként el kell végezni a korábbiakban már említett kockázatelemzést, a veszélyeztető tényezők azonosítását. Ezek alapján kimutathatóvá válik a veszélyeztető hatások csoportja, amelyre
