Szlávik Lajos (szerk.): A 2013. évi dunai árvíz (Vízügyi Közlemények, Különszám, 2013)

Tóth Ferenc: A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében

Az árvízi védekezés szakmai irányítását mind az állami, mind az önkormány­zati védvonalakon a vízügyi szakemberek végezték. A hivatásos katasztrófavé­delmi szervek a védekezési erőforrások biztosítását, a védekezési tevékenység­hez kapcsolódó logisztikai, lakosságvédelmi, illetve lakosságtájékoztatási fela­datokat koordinálták, hajtották végre. A rendőrség közlekedési, rendészeti, vala­mint közrend, közbiztonság ellenőrzési feladatokat látott el. A felkészülés és védekezés területi szintű irányítását a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok, a helyi szintű irányítást, illetve az önkormányzatok munká­jának összehangolását a helyi védelmi bizottságok végezték. Az árvíz során az elnökök, valamint a katasztrófavédelmi elnök-helyettesek irányításával a védel­mi bizottságok és azok operatív munkaszervei hatékonyan látták el feladataikat, körültekintően irányították a felkészülést, a védekezést. Az átalakított, új védel­mi igazgatási rendszer jól vizsgázott, eredményesen működött. Az árvízi védekezés legkritikusabb napján 95 település védelmi szakaszain egyszerre közel 13 500 fő védekezett. Az árvízi védekezésben több mint 74 000 fő, ebből a katasztrófavédelemtől közel 4000 fő vett részt. A rendvédelmi szervek, valamint a Magyar Honvédség erőinek gyors reagálását, igénybevételü­ket és tevékenységük mindenoldalú támogatását mind a központi, mind a terüle­ti szinten rendelkezésre álló bevetésirányítási tervek biztosították. Aktivizáltuk a HUNOR és HUSZÁR, valamint a megyei mentőcsoportokat. Ezen szervezetek lekövetve az árhullámot számos településen végeztek védeke­zési, műveletirányítási, személy- és állatmentési, szolgáltatások ellátásában való közreműködési, illetve járőrszolgálati feladatokat. Több településen sikeresen alkalmaztuk a COLAS HUNGÁRIA Zrt. műszaki munkagép egységeit, speciá­lis eszközeit, mint központi polgári védelmi szervezetet. Kiemelkedő jelentőségű volt a társadalmi, nemzeti összefogás. Az önkéntes tűz­oltók, a polgárőrök és a civil önkéntes lakosság közel 40.000 fős létszámmal dolgo­zott az árvízi védekezési helyszíneken. Az állampolgárok védekezésben való aktív közreműködése nagyban hozzájárult a jelentős árhullám sikeres levezetéséhez. A kihirdetett veszélyhelyzet idején a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei 81 településen vették át a polgármesterektől a helyi védekezés irányítását. A katasztró­favédelmi szakemberek, illetve a vízügyi szervek által biztosított műszaki irányítók a polgármesterek bevonásával együttműködve irányították a védekezést, amelynek szervezettségét bizonyította, hogy a meghatározott időre elkészültek a szükséges védmüvek, illetve az árhullám levonulása során gátszakadás sehol nem történt. Az árhullám folyamatos levonulásával a Duna közelségében lévő érintett tele­pülésekről, illetve az árterekben lévő ingatlanokból megelőző intézkedésként lakossági kitelepítésekre került sor. A védekezés legintenzívebb időszakában, 2013. június 10-én 37 településről összesen 1 570 főt kellett kitelepíteni. A leg­A lakosságvédelem és a védelmi igazgatás a 2013 évi dunai árvíz tükrében 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom